A Göttingeni Egyetem vezette kutatócsoport szakemberei Hawaii vulkanikus szigeteiről nyert lávát vettek górcső alá, és vizsgálataik során egy ritka izotópra bukkantak szokatlanul nagy koncentrációban: a ruténium-100-ra, ami leginkább a Föld magjában fordul elő, sem mint a felszíni kőzetköpenyben. A jelenléte arra enged következtetni, hogy a láva valamilyen anyagot hordott fel a Föld mélyebb rétegeiből – 2900 kilométeres mélységből. A beszámolóban emlékeztetnek: a Föld magja több mint 4 milliárd éve alakult ki, és a bolygónk aranykészletének több mint 99,99%-a itt található.

Korábbi vizsgálatok alapján ugyanakkor már arra lehetett következtetni, hogy egyes vulkáni kőzetek a Föld magjából származó anyagokból vannak – ez pedig felvetette a kérdést, hogy mégis hogyan jutottak fel a felszínre. Ám most, a kutatócsoport által kifejlesztett, ultraprecíz izotópos elemzésnek köszönhetően végre sikerült feltárniuk a ruténium-izotópok korábban nem kimutatható különbségeit. Az eredmények, melyeket a Nature tudományos folyóiratban publikáltak, rávilágítanak a Föld középpontja és a felszín közötti kapcsolatra – írja a HVG a Gizmodo cikke alapján.

Matthias Willbold, a Göttingeni Egyetem professzora szerint a megállapításaik nem csupán azt mutatják, hogy a Föld magja nem olyan elszigetelt, mint azt korábban sejtették, mivel immár azt is bizonyítani tudják, hogy óriási mennyiségű, forró köpenyanyag keletkezik a mag és a köpeny között, és jön fel a Föld felszínére, hogy óceáni szigeteket hozzon létre – mint Hawaii is. Nils Messling, az egyetem geokémikusa pedig úgy fogalmazott: „amikor az első eredmények befutottak, rájöttünk, hogy szó szerint aranyat találtunk”.

Hozzáfűzte: adataik azt mutatják, hogy a magból származó anyag, így az arany és más nemesfémek is, a földköpenybe szivárognak. Kutatócsoportjuk eredményei alapján a Föld nemesfémkészlete, már ami a felszín közelében van, részben ebből a mélyen lévő olvadt kőzetből ered.

Ebben a cikkben egyébként arról is beszámoltunk: bár több mint negyedmillió éve nem tört ki, a délnyugat-bolíviai Uturuncu vulkán napjainkban is folyamatos aktivitást mutat, amellyel a geológusok érdeklődésének középpontjában áll. A „zombivulkánként” is emlegetett hegyet gázkibocsátások, földrengések és a környező terület folyamatos alakváltozásai jellemzik.