Korszakalkotó felfedezést tettek az exobolygók kapcsán
Először sikerült csillagászoknak számszerűsíteniük egy több mint 2,8 billiárd kilométerre található exobolygón lévő izotópokat.
Illusztráció/NASA
Bizonyos kémiai elemek eltérő neutronszámokkal rendelkeznek az atommagjaikban – ezeket a módosult atomokat izotópoknak hívjuk. A szénnek például 15 izotópja van, a természetben közülük leggyakrabban a 12-es és 13-as tömegszámú fordul elő.
A Földön kívül eddig kizárólag a Marson és a Holdon lévő izotópokat tudták csupán azonosítani a csillagászok, a Tycho 8998-760-1 b névre keresztelt exobolygó esetében azonban egy több mint 300 fényévre lévő égitestnél is le tudták mérni a koncentrációjukat.
A Chilében található Nagyon Nagy Teleszkóp segítségével az exobolygó mellett elhaladó anyacsillagról visszaverődő fény által ki tudták számítani, pontosan milyen összetevőkből áll a Tycho 8998-760-1 b atmoszférája – olvasható a Max Planck Intézet beszámolójában.
Ami meglepő, hogy vízgőzt és szén-monoxidot találtak az exoplanéta légkörében, utóbbira úgy jöttek rá, hogy megmérték a 12-es és 13-as tömegszámú szénizotópok előfordulását, és bebizonyították, hogy minden hetvenedik atom a bolygón az előbbi kategóriához sorolható.
Azt egyelőre továbbra is rejtély övezi, miért alakulhatott ki az említett furcsa egyensúly a bolygón. Az előzetes feltételezések alapján a bolygón létrejött szén-monoxid főként jég formájában lehet jelen, de azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy csapadékként is aláhullhat, ami annak a jele, hogy aktív ciklusok jellemzik az atmoszférát.
Mivel a bolygó több mint százötvenszer messzebb van, mint amennyire a Föld helyezkedik el az univerzumban a Naphoz képest, ezért pontosabb méréseket kizárólag űrtávcsövekkel tudnak elvégezni, egy űrszonda ugyanis még fénysebesség mellett is évszázadokig kellene, hogy repüljön, mire elérhetne az objektum közelébe.
