302-re emelkedett a kínai áradások halálos áldozatainak száma, több tucatnyi embert még mindig nem találnak
A múlt hónapban Kína középső részén bekövetkezett áradások halálos áldozatainak száma legalább 302-re emelkedett, és több tucat ember még mindig eltűnt – közölték hétfőn a hatóságok, miután a rekordmennyiségű esőzés három nap alatt egy évnyi csapadékot zúdított egy városra.
Fotó: MTI/AP/CHINATOPIX
Honan tartomány fővárosát, a rekord árvíz epicentrumát, Csengcsout sújtotta a legsúlyosabban, ahol 292 ember meghalt és 47 eltűnt – közölte a helyi kormány egy sajtótájékoztatón. A lakosok metrókocsikban, földalatti parkolókban és alagutakban rekedtek.
A kínai közösségi médiában terjedtek el a képek a vállmagasságú vízzel elöntött utasokról a városi metró 5-ös vonalán, ahol 14 ember halt meg, míg egy alagútban több tucat kocsit sodort félre az áradás, sokukban pedig még mindig emberek várják a segítséget.
Több halálos áldozatot követeltek az áradások és földcsuszamlások Csengcsou városában – közölte Hou Hong polgármester újságírókkal, miközben megosztotta a legfrissebb halálozási adatokat. Hozzátette, hogy 39 holttestet találtak a mélygarázsokban és más föld alatti helyiségekben.
A katasztrófa az elmúlt évtized leghalálosabb áradása volt Kínában. A július 17-én kezdődött heves esőzések több mint 14 millió embert érintettek, otthonok ezreit rongálták meg, és 8,2 milliárd dollárra becsült gazdasági veszteséget okoztak Csengcsouban. Az összes veszteség az egész tartományban csaknem kétszerese volt ennek az összegnek.
Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A kérdések egyre inkább arra irányulnak, hogyan tudnak Kína egyre nagyobb városai jobban felkészülni a szélsőséges időjárási viszonyokra. Miközben a víz visszahúzódott, és az utakat sárba borította, a lakosok számba vették az elvesztett üzletekben és vagyonban kifejezett anyagi veszteségeket.
A városi és tartományi tisztviselők felelősségre vonást követeltek, a metró egyik áldozatának felesége pedig azt mondta a helyi médiának, hogy beperelné a metróüzemeltetőt gondatlanság miatt. A halálos áldozatokról szóló hírek feldühítették a kínai közösségi média felhasználóit, akik hatékonyabb katasztrófavédelmi protokollokat követeltek, és bírálták a kormány válaszlépéseit.
„Nem lehetne normálisan ellenőrizni a csengcsoui vízelvezető rendszert? Naponta ásunk és építünk utakat… Váltsátok le a vezetést és csináljátok újra, mert minden pénzt felszínes dolgokra költöttek”
– írta egy helyi lakos a Weibo-n.
A kormány katasztrófakezelésével kapcsolatos kritikákra azonban szigorú válasz érkezett. A hatóságok a múlt héten lezárták a csengcsoui metróállomásnál tartott megemlékezés helyszínét, és az árvízről tudósító külföldi újságírókat online és a helyszínen is zaklatták. Az AFP riportereit ellenséges lakosok kényszerítették a felvételek törlésére, és több tucat ember vette körül őket, miközben egy víz alá került közlekedési alagútról tudósítottak Csengcsouban.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian a múlt héten a BBC-t bírálta, és „hamis híreket sugárzó társaságnak” nevezte, amely „megtámadta és bemocskolta Kínát, súlyosan eltérve az újságírói normáktól”. A tisztviselők és az állami média már régóta vádolják a nyugati hírszervezeteket Kína-ellenes elfogultsággal. Az Egyesült Államok azóta azt mondta, hogy „mélyen aggódik” a Kínában pusztító áradásokról tudósító külföldi tudósítók zaklatása és megfélemlítése miatt.
