A Sky News beszámolója szerint Peking egyértelművé tette, fokozni kívánja támogatását Oroszország irányába, amennyiben Moszkvát újabb nyugati nyomás éri. Trump a napokban „súlyos” vámintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin kormánya 50 napon belül nem hajlandó lezárni az Ukrajna ellen indított háborút. A volt és jelenlegi elnök szavai szerint, ha Moszkva továbbra sem mutat hajlandóságot a fegyvernyugvásra, „soha nem látott gazdasági szankciók következnek”.

Erre reagálva Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, majd a kínai állami hírügynökség, a Xinhua közlése szerint úgy nyilatkozott: „Kína és Oroszország erősítse meg a kölcsönös támogatást a multilaterális fórumokon.”

A bejelentés hátterében nem csupán a két ország közötti stratégiai partnerség erősödése áll, hanem a Kína által régóta képviselt nyugati befolyással szembeni álláspont is. A pekingi vezetés egyre inkább olyan geopolitikai vonalat képvisel, amiben az Egyesült Államokkal szembeni fellépés globális szinten koordináltabban történik – Oroszország kulcsszereplő ebben a törekvésben.

Michael Clarke, a Sky News biztonsági és védelmi elemzője szerint Trump bejelentése olyan kényszerpályára terelheti Moszkvát, ami egyre kevesebb mozgásteret hagy számára a nemzetközi piacokon. „Ez az újabb szankciós fenyegetés olyan országokat is nehéz döntés elé állíthat, mint Kína és India, amelyek jelentős mennyiségű orosz energiahordozót vásárolnak.”

Clarke szerint a gazdasági nyomás fokozása valóban arra késztetheti Oroszországot, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, de nem biztos, hogy Kína érdekeit is szolgálja, ha Moszkva gyengülése túlságosan felgyorsul.