Kína jelátvivővel felszerelt műholdat lőtt fel, hogy feltérképezze a Hold sötét oldalát
A Csang’o-6 robotmisszió elsődleges célja, hogy mintákat nyerjen egy ősi medencéből, ezzel először szerezve anyagot a Hold rejtett oldaláról.
Fotó: Egy Hosszú Menetelés-4C hordozórakétával felbocsátják a Csüecsiao adattovábbító műholdat a Szecsuán (Sichuan) tartománybeli Hszicsangban 2018. május 21-én. A műhold a Föld és a tervezett Csang'o-4 Holdat kutató űrszonda közötti kommunikációt kapcsolja majd össze. (MTI/EPA)
Kína szerdán fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Hold túlsó oldalára tervezett küldetés között, és ezzel Peking szerint új szakaszba léptek az ország hosszú távú holdkutatási programjában. Az 1,2 tonnás Csüecsiao-2-t és két miniatűr műholdat, a Tientu-1 és -2-t szállító, Hosszú Menetelés-8 elnevezésű rakéta a déli Hajnan sziget tartományból indult el – tudatta az állami média.
A Csüecsiao-2 a Hold körül fog keringeni, és jeleket továbbít majd a várhatóan májusban induló Csang’o-6 küldetésnek. A Csang’o-6 robotmisszió elsődleges célja, hogy mintákat nyerjen egy ősi medencéből, ezzel először szerezve anyagot a Hold rejtett oldaláról. A nevezett műhold emellett a 2026-ban induló Csang’o-7 és a 2028-ban induló Csang’o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd – írja az MTI.
Kína tervei szerint 2040-re a Csüecsiao-2 egy olyan műholdrendszernek lesz a része, amely kommunikációs hídként szolgál majd a legénységgel ellátott holdi küldetésekhez és más bolygók, például a Mars és a Vénusz felderítéséhez. A Tientu-1 és Tientu-2 miniatűr műholdak pedig teszteket végeznek majd a konstelláció kiépítéséhez. Hozzáteszik: a műholdrendszer emellett kommunikációs, navigációs és távérzékelési támogatást is nyújt majd a Hold déli pólusára tervezett kínai kutatóállomás számára.
A 2018-ban indított Csüecsiao-1 helyét átvevő Csüecsiao-2 tervezett élettartama legalább nyolc év, és csatlakozik majd fél tucat más ország, köztük az Egyesült Államok, India és Japán által telepített, a Föld körül keringő műholdakhoz – jegyzik meg. Korábban arról is beszámoltunk, hogy hosszan tartó betegség után 93 éves korában elhunyt Thomas Stafford, az Apollo-Szojuz küldetés vezetője. Ebben a cikkben pedig arról írtunk, hogy a várakozásokat felülmúlva túlélte a hosszú holdi éjszakát a japán holdraszálló egység.
Mindez a japán űrkutatási hivatalt is meglepte, ugyanis a SLIM-et eredetileg nem erre tervezték. Míg múlt hónap végén arról érkezett hír, hogy 52 év után visszatért a Holdra az Egyesült Államok, ám az korántsem sikerült olyan jól, mint ahogy azt eredetileg tervezték: mint kiderült, akadt egy kis probléma ennek kapcsán.
