Kína szokatlanul nagy flottával vonult fel Kelet-Ázsia több térségében, ezzel aggodalmat keltve a régió számos fővárosában – erről számoltak be biztonsági források és katonai dokumentumok, amelyeket a Reuters is megvizsgált. Május eleje óta kínai haditengerészeti és partvédelmi hajók megnövekedett számban jelentek meg Tajvan közelében, a déli japán szigetek térségében, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tengeren.

Három térségbeli biztonsági tisztviselő szerint Kína május 21-én közel 60, május 27-én pedig több mint 70 hajót mozgósított, ezek túlnyomó többsége hadihajó volt. A dokumentumok szerint a flották irányított rakétákkal felszerelt fregattokat, rombolókat és partvédelmi egységeket is tartalmaztak.

Peking emellett két repülőgép-hordozó csoportot is útnak indított: a Santung jelenleg a Dél-kínai-tenger forgalmas vizein tartózkodik, míg a Liaoning Tajvan délkeleti partvidéke közelében hajózik. „A teljes első szigetlánc térségére igyekeznek nyomást gyakorolni a globális geopolitikai bizonytalanság közepette” – fogalmazott az egyik biztonsági tisztviselő, utalva azokra a stratégiai jelentőségű vizekre, amelyek Japántól Tajvanon és a Fülöp-szigeteken át egészen Borneóig húzódnak, Kína partjait ölelve.

Több szimulációt is végeztek

A forrás hozzátette, hogy a Liaoning által végrehajtott gyakorlatok során idegen hajók és repülőgépek elleni támadások szimulációi is zajlottak a Kelet-kínai- és a Sárga-tengeren. Egy másik, névtelenséget kérő biztonsági forrás „egyértelmű” kínai jelenlétfokozásról beszélt. Mint mondta, „Kína világosan jelezni akarja, hogy ezek az ő hazai vizei, ahol akkor és ott tevékenykedik, ahol akar”. A kínai védelmi minisztérium nem reagált a Reuters megkeresésére.

Az elmúlt két hétben Kína több éleslövészetet is bejelentett saját partvidéke mentén. Ezek közül az egyik közvetlenül Tajvan délnyugati részével szemben zajlott. A kínai állami televízió a múlt szerdán amfíbia-hadgyakorlatokról számolt be a déli Fucsien tartományban, Tajvantól keletre, pontos helyszínt azonban nem közölt.

Eközben Japán figyelemmel kíséri a Liaoning és kísérő hadihajói mozgását a déli szigetek térségében, ahogy azok a Csendes-óceán nyugati részébe hajóznak át. Josimasa Hajasit, Japán kabinetfőtitkárát idézve: „A japán kormány szorosan követi az eseményeket, és minden lehetséges módon végrehajtja a megfigyelési és ellenőrzési feladatokat”.

A hadihajók mozgása összhangban van

Pekingben a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning kijelentette, hogy a hadihajók mozgása összhangban van a nemzetközi joggal és gyakorlatokkal, Japánt pedig arra szólította fel, hogy „objektíven és ésszerűen” értékelje a történéseket.

Kína továbbra is konfrontatív viszonyban áll a Fülöp-szigetekkel a Dél-kínai-tengeren. A kínai külügyminisztérium pénteken felszólította Manilát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az „incidensekkel és provokációkkal”. A Fülöp-szigeteki haditengerészet szóvivője, Roy Vincent Trinidad ellentengernagy a Reutersnek elmondta, hogy a kínai hajók „jogszerűtlen jelenléte” a délkelet-ázsiai tengeri zónákban veszélyezteti a térség békéjét, és szembemegy Peking „békés felemelkedésről” szóló kijelentéseivel.

A kínai katonai aktivitás felerősödése egybeesik azzal, hogy Lai Csing-tö tajvani elnök májusban ünnepelte elnöksége első évfordulóját. Kína azóta három jelentősebb hadgyakorlatot hajtott végre a szigetország körül, Lait pedig „szeparatistának” minősítette. Tajvan védelmi minisztériuma szerdán közölte, hogy a Liaoning Tajvan délkeleti partjainál tartózkodik, és a fenyegetettség szintjének megfelelően növelik a harckészültséget.