Kínának nem igazán tetszik, hogy a Nyugat szankciókkal sújtja Oroszországot és felfegyverzi Ukrajnát
Kína most kicsit hevesebben nyilvánult meg a Nyugattal szemben és nemtetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy egyre több fegyvert biztosít Ukrajnának a háborúban, és további szankciókat ró ki Oroszországgal szemben.
Fotó: JASON SZENES
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi találkozóján felszólalt Zhang Jun kínai nagykövet, aki hevesen bírálta a Nyugat fellépését Ukrajnában, főként a folyamatos fegyverszállítmányok kapcsán fejezte ki nemtetszését, mondván, „a támadó fegyverek biztosítása csak meghosszabbítja és eszkalálja a konfliktust”.
Jun egyenesen úgy fogalmazott, nem túl pozitívak a kilátások a konfliktus befejezésére, meglátása szerint pedig „kifejezetten aggasztó” a háború jelenlegi állása, az eszkalációért pedig a Nyugatot okolta. A kínai nagykövet felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy térjenek vissza a párbeszédhez a tárgyalások folytatására, és oldják meg nézeteltéréseiket, hogy biztosítsák a feltételeket egy tűzszünethez.
A Guardian szerint a nagykövet élesen bírálta a nyugati vezetőket és főként az Oroszországgal szembeni szankciók és a Nyugat által küldött fegyverszállítmányok kapcsán nyilvánult meg elég hevesen. Kijelentette, amennyiben a Nyugat a továbbiakban is fegyvereket küld Ukrajnának, úgy „sosem fog eljönni a béke”, sőt, csak tovább eszkalálja a konfliktust, s tovább súlyosbítja a humanitárius katasztrófát.
Megjegyzéseiben arra is kitért, hogy szerinte „a fejlődő országok fogják viselni a szankciók terhét”, kiemelve, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók negatív hatással vannak a globális gazdaságra, a minden szegmensre kiterjedő szankciók pedig kifejezetten negatív hatással bírnak.
Meglátása szerint a szankciók bevezetése „nem igazságos és nem is észszerű”, habár nem tett javaslatot a helyzet megoldására sem. Jun szerint más országok devizatartalékainak önkényes befagyasztása „a szuverenitás megsértését jelenti”, és „egyenértékű a gazdasági függőség fegyverré tételével”. Közölte, ez a gyakorlat a globális stabilitás alapjait ássa alá, és új kockázatokat hoz a nemzetközi kapcsolatokba”.
