Clouds
21 Budapest
Dollár
354,04 Ft
Euró
389,63 Ft
Font
438,45 Ft
Bitcoin
23,724 $

Nincs megállapodás a kilencedik orosz szankciós csomagról

Fotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök egy felszólalót hallgat az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamainak csúcstalálkozóján Biskekben 2022. december 9-én. MTI/AP/Vlagyimir Voronyin
Európa

Takács Petra

Szerkesztő

Továbbra sincs meg a megállapodás a teljes orosz szankciós csomagról, ami már a kilencedik a sorban.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Soron kívül Észak-Korea megint súlyosan megfenyegette az USA-t

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

“Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd” – fogalmazott. A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget – húzta alá. A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik, a parlament alsózáhában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért – mondta.

Még finomítani kell a kilencedik szankciós csomagon

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte: még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit, valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik. Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett – közölte.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

(MTI)