Kiderült, miért ellenzik jobban az oltást a nők a férfiakhoz képest
Koltai Júlia társadalomkutató az InfoRádiónak adott interjúban elmondta, az orvosok folyamatos tájékoztatása ellenére a közösségi média hatására egyre több véleménybuborék alakul ki az oltásellenesség kapcsán.
Orosháza, 2021. január 10.
Kovácsné Tóth Hajnalka ápoló (b) és Floszberger Péter főorvos beadja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját egy dolgozónak az orosházi Platán Idősek Otthonában 2021. január 10-én.
MTI/Rosta Tibor 
Koltai Júlia társadalomkutató az InfoRádiónak adott interjúban elmondta, az orvosok folyamatos tájékoztatása ellenére a közösségi média hatására egyre több véleménybuborék alakul ki az oltásellenesség kapcsán.
A téma szakértője szerint a koronavírus-oltást ellenző csoportokat a közösségi oldalak is megerősítik, sőt még a bizonytalanokat is arra buzdíthatják, hogy inkább ne adassák be maguknak a vakcinát.
Az ELTE társadalomkutatások módszertana tanszékének adjunktusa az egyik online konferencián az országos reprezentatív kutatás eredményeit is ismertette, melyből kiderült, hogy a védekezést tekintve a lakosság 80 százaléka még mindig az orvosokra hallgat.
„Ezzel szemben, amikor a védőoltásokkal kapcsolatos tanácsokról kérdeztük az embereket, az orvosokat és a tudományos szakértőket is valamelyest kevesebben említették. Ami talán még érdekesebb, hogy a harmadik legfontosabb említés az volt, hogy az emberek senkinek a véleményét nem hallgatják meg, csak a sajátjukat.”
Amíg november végén a megkérdezettek 40 százaléka beoltatta volna magát valamelyik vakcinával, addig decemberre már 47 százalékra nőtt az arány, ami azt jelzi, hogy egyre javul az oltási kedv hazánkban.
Az ELTE adjunktusa közölte, a férfiak 28, a nők 45 százaléka határozottan elutasítja a vakcina igénylését:
„Azt látjuk, hogy akik azt gondolják, hogy a maszkviselés és a többi korlátozó intézkedés megakadályozza a terjedést, köztük alacsonyabb az oltásellenesség, azonban még az ő negyedük is elutasítja a vakcinát. Az intézkedéseket elutasítók fele nem tervezi magát beoltatni.”
Koltai kiemelte, nincs összefüggés az oltási hajlam és aközött, hogy valakinek a családjában volt-e már koronavírusos fertőzött.
„Ha valaki elkezd ilyen tartalmakat lájkolni, posztolni, akkor egyre inkább ilyen tartalmak jönnek felé, ez egyre inkább megerősíti, hogy amit gondol, az valid, igaz, ezért alakulhat ki téves percepció is. Maguk a platformok is felelősök azért, hogy a spirális hatás miatt a kisebbségi vélemények így megerősödnek.”
