Kiderítették, mi állhatott a Betelgeuse titokzatos elhalványulása mögött
A Max Planck Asztronómiai Intézet kutatói úgy vélik, hogy az égboltunk tizedik legfényesebb csillagának felületén található hűvös foltok okozhatták az elhalványulást.
A Max Planck Asztronómiai Intézet kutatói úgy vélik, hogy az égboltunk tizedik legfényesebb csillagának felületén található hűvös foltok okozhatták az elhalványulást.
A Betelgeuse – másik nevén α Orionis – az Orion csillagképben helyezkedik el 700 fényévre a Naptól. A csillag az életciklusa végéhez közeledvén a Napnál 20-szor nagyobb vörös óriássá vált, jelenleg a belsejében megmaradt héliumot és hidrogént égeti el óriási energiákat felszabadítva.
2019-ben a csillagászok meglepődtek, ugyanis a Betelgeuse hirtelen a fényerősségének 40%-át elveszítette, ezért azt feltételezték, hamarosan óriási kozmikus szupernóva-robbanásnak lehetnek majd szemtanúi, amely az egész galaxisra kihatással lehet.
2020 áprilisára végül visszaállt az eredeti fényerősség, így a kutatók szó szerint hoppon maradtak, mivel nem értették, mi állhatott a furcsa jelenség hátterében.
Az egyik hipotézis szerint a csillagból kilövellő porfelhők sötétíthették el az égitestet, Thavisha Dharmawardena nemzetközi kutatócsapata azonban rácáfolt erre az elméletre, ugyanis úgy gondolják, a vörös óriás felületén lévő sötét foltok idézhették elő az elhalványulást, amelyek 50-70 százalékban ellephették a Betelgeuse-t.
A feltevés bizonyítékául az Atacama Pathfinder Experiment (APEX) és a James Clerk Maxwell Teleszkóp (JCMT) archivált adatai szolgálhatnak, melyek terahertzes sávban vizsgálták a sugárzás spektrumát. Általában a porfelhők detektálására használják ezt a sávszélességet, a Betelgeuse viszont 20%-kal sötétebb lett még ebben a tartományban is, ami meglepte a tudósokat.
További elemzések után rájöttek, hogy nem a környezete, hanem maga a csillag a felelős a történtekért. Az asztronómusok elmondták, egy égitest fényessége az átmérőjétől és a felszíni hőmérséklettől függ. Ha a csillag kisebb lesz, a teljes spektrumon egyenletesen válik sötétebbé, viszont ha hűvösebb lesz a felszíne, akkor a spektrum egyenlőtlenül halványulhat el.
A kérdés csupán az, hogy ez csak egy ritka anomália vagy része a Betelgeuse természetes variabilitásának.
