Karácsony: Budapest ragaszkodik a saját erkölcsi normáihoz
A főpolgármester is beszállt abba a vitába, hogy vajon ki a propagandista, és vajon ki az újságíró, miután látott egy róla megjelent cikket.
Fotó:
Karácsony Gergely fõpolgármester meggyújtja az elsõ gyertyát a Fõvárosi Önkormányzat, a Budapest Brand nZrt., a Mikulásgyár és a Baptista Szeretetszolgálat közös adventi gyertyagyújtásán a Városháza parkban 2022. november 27-én.
MTI/Máthé Zoltán
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere robbantotta ki azt a vitát, hogy ki propagandista, ki újságíró, Karácsony Gergely pedig most beleállt ebbe a vitába, és leszögezte, hogy „úgy általában” azzal ért egyet, amit Baranyi mondott: „a propagandista lakájmédia nem sajtó, a hatalmi érdekek kiszolgálása nem keverendő össze az újságírással”.
Hozzátette, hogy „vagyis szóra méltatni azt, amit összehazudnak, legtöbbször nem érdemes”, azonban ő mégis megtette most ezt, mert a minap elé került „egy propagandatermék, ami egy ukrán hírportálnak adott interjúmat igyekszik kiforgatni, olyat állít, amit soha nem mondtam és soha nem gondoltam Ukrajnáról és a kárpátaljai magyarokról”.
Karácsony ezt persze azonnal „csak a szokásos” „orosz módszernek” titulálta, most azonban más helyzet van, „háború idején tényleg különös jelentősége van a szavaknak”, és pert is fog indítani ellenük, ráadásul arra használja az esetet, hogy összefoglalja, hogy mit gondol az ukrajnai helyzetről és mit tesz Ukrajna érdekében.
Csatolt egy képet, majd összefoglalta, hogy „a kárpátaljai magyarság érdekeit ma az védi, aki minden erejével elítéli az orosz agressziót és Ukrajna szabadsága, szuverenitása, területi egysége mellett áll”, és „ha Ukrajna győz, nem lesz háború, ha Oroszország győz, nem lesz Ukrajna”.
Karácsony megveti az erkölcsöktől mentes politikát
„Békét, ami eminens érdeke Európának, Magyarországnak, benne Budapestnek, nem szájtépéssel, nem hazug propagandaplakátokkal és cikkekkel, végképp nem az orosz érdekek kiszolgálásával lehet teremteni, hanem azzal, ha minden megteszünk Európa egysége és az orosz agresszor megállítása érdekében. A fegyveres konfliktusból ki lehet, és ki is kell maradnia Magyarországnak is, de az erkölcsileg helyes álláspont elfoglalása nem maradhat el” – hangsúlyozta.
„Nekünk kell visszavívnunk magunknak azt a teret, ahol a politikáról, mint erkölcsi kérdésekről vagyunk képesek beszélni” – jegyezte meg, majd elővette azt a kártyát, miszerint „elfogadhatatlan az a politika, ami Ukrajnát túszként használja például az EU-val folytatott jogállami vitákban”, ráadásul „erkölcsi alapállásból pedig nem moshatjuk össze az agresszort az áldozattal”.
„Elfogadhatatlan azt mondani a választási győzelem éjszakáján, hogy a hazája szabadságáért küzdő ukrán elnököt is legyőzték. Elfogadhatatlan, hogy egy olyan országban, ahol két nap alatt átnyomják a parlamenten a kormányzati akaratot, ott hónapokig húzzák a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. Elfogadhatatlan, hogy a magyar külügyminiszter megakadályozza, hogy ukrán kollégája részt vegyen a NATO-országokkal való egyeztetésen. Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati lakájmédia az orosz propagandát visszhangozza” – tette hozzá.
„Megvetem azt a politikát, ami mentes minden erkölcsi megfontolástól és olyan ösztönlénynek nézi a magyarokat, akikről azt feltételezi, hogy nem érdekli őket semmi más, csak hogy kit hibáztassanak a nehézségekért. Ennek a megvetésre méltó politikának a legfontosabb eleme az erkölcsi normákon alapuló megközelítés elutasítása, a »jó« és a »rossz« megkülönböztetése helyett a »mi« és »ők« állandó szembeállítása”
– húzta alá.
„Budapest ragaszkodik a saját erkölcsi normáihoz, és azokból továbbra sem enged” – jegyezte meg.
