Jóddal működtethető műholdakkal oldhatják meg a környezetszennyezést
Sokkal zöldebb megoldásra bukkantak kutatók, melynek segítségével minimalizálható a világűrbe bocsátott szatellitek károsanyag-felhalmozása.
NASA
A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban kutatók arról írtak, hogy az elektromos meghajtásnál sokkal előnyösebb módszerekkel elérhető, hogy a műholdak megfelelő sebességgel tudjanak bolygónk körül keringeni.
A Föld időjárásának megfigyelésére, valamint navigációs és telekommunikációs szolgáltatásokra használatos műholdak főként xenon nemesgázzal funkcionálnak, néha pedig kriptont alkalmaznak, ezek az anyagok viszont rendkívül ritkák, nem beszélve arról, hogy az előállításukhoz rengeteg energiára van szükség.
A nagy nyomáson generált nemesgázokkal szemben a ThrustMe nevű startup jódot használt fel, amit sokkal egyszerűbb előállítani, továbbá szignifikánsan könnyebb tárolni is, hiszen nem szükséges hozzá akkora tartály, mint amilyen a xenonhoz vagy a kriptonhoz kell.
2020 novemberében a vállalat már kijuttatott egy 20 kilogramm súlyú CubeSat műholdat a világűrbe, amellyel különféle bonyolult manővereket végeztettek el a Föld körüli pályára állása során, és sikerült bebizonyítaniuk, hogy nem veszített stabilitásából, nem mellesleg az ionizációs hatékonysága is kimagaslónak mutatkozott.
Mindez azt jelenti, hogy az ionmeghajtás nem csupán sci-fi, hanem valóság, hiszen a jódatomok plazma halmazállapotúvá történő átalakításával rengeteg energiát lehet kinyerni, ezen felül az univerzumot sem szennyezik káros anyagokkal.
Minél nagyobb az effektivitás, annál kevesebb hajtóanyaggal kell felszerelni az űrszerkezeteket, így a működésük is egyszerűbbé válik, továbbá a napelemek méretét is csökkenteni tudják, így a gyártási összköltségek is jelentősen redukálhatóak.
