A döntés néhány órával az elmarasztaló ítélet után született meg: négy bíró a bűnösség mellett, egy pedig a felmentés mellett szavazott. A bíróság kimondta, hogy Bolsonaro összeesküvést vezetett, amely Luiz Inácio Lula da Silva baloldali politikus győzelme után is hatalomban tartotta volna őt. Az ítélet részeként 2033-ig eltiltották minden közhivataltól. Ügyvédei a büntetést „abszurd módon túlzónak” nevezték, és jelezték, hogy „megfelelő fellebbezéseket” nyújtanak be.

Bolsonaro – akit szökésveszély miatt korábban házi őrizetbe helyeztek – nem vett részt személyesen a tárgyalás utolsó szakaszán. Korábban úgy nyilatkozott, hogy az eljárás célja az, hogy megakadályozzák indulását a 2026-os elnökválasztáson, noha más ügyekben már eltiltották a közhivataltól. Az eljárást „boszorkányüldözésnek” nevezte – írja a BBC.

Szavaihoz hasonlóan nyilatkozott Donald Trump amerikai elnök is, aki 50%-os vámot vetett ki a brazil árukra, ezt Bolsonaro büntetőeljárásával indokolva. Trump az ítéletre reagálva „nagyon meglepőnek” nevezte a döntést, és saját helyzetéhez hasonlította: „Ez nagyon hasonlít ahhoz, amit velem próbáltak tenni. De nekik egyáltalán nem sikerült.”

Marco Rubio is reagált

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio úgy fogalmazott, hogy Brazília legfelsőbb bírósága „igazságtalanul döntött Jair Bolsonaro bebörtönzéséről”, és kilátásba helyezte, hogy „megfelelően reagálni fog erre a boszorkányüldözésre”. A brazil külügyminisztérium az X-en közzétett közleményében visszautasította a kijelentést. „Az olyan fenyegetések, mint amilyet ma tett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, egy brazil hatóságot támadva és figyelmen kívül hagyva a tényeket és a meggyőző bizonyítékokat, nem fogják zsarolni a demokráciánkat.”

A 70 éves Bolsonaro így élete hátralévő részét börtönben töltheti. Védői várhatóan amellett érvelnek, hogy házi őrizetben maradhasson, és a büntetés mérséklését is kérni fogják. A fellebbezés azonban jogi szakértők szerint nehéz lesz, mivel erre általában csak akkor van lehetőség, ha az ötből legalább két bíró a felmentés mellett szavazott volna.

Az ügyészség szerint Bolsonaro már jóval a választási veresége előtt elkezdte tervezni a hatalom megtartását: katonai vezetőknek javasolt puccsot, és alaptalanul kétségbe vonta a választási rendszer tisztaságát. Tudott egy olyan tervről is, amely Lula és alelnökjelöltje, valamint egy legfelsőbb bírósági bíró meggyilkolását célozta.

A bíróság hét társát is elítélte az eljárás végén

A bíróság hét társát is elítélte, köztük magas rangú katonatiszteket, két volt védelmi minisztert, egy volt hírszerzési vezetőt és egy volt biztonsági minisztert. Bár a puccs nem kapott elegendő katonai támogatást, a bírák szerint végül a 2023. január 8-i zavargásokhoz vezetett, amikor Bolsonaro hívei megrohamozták a kormányzati épületeket. A rendet gyorsan helyreállították, több mint 1500 embert letartóztattak.

A tárgyalást vezető Alexandre de Moraes bíró figyelmeztetett. „Kezdjük elfelejteni, hogy Brazília majdnem visszatért a 20 éves diktatúrájához, mert egy politikai csoportból álló bűnszervezet nem tudja, hogyan kell elveszíteni a választásokat.” A döntő harmadik „bűnös” szavazatot leadó Cármen Lúcia bíró az államcsíny-kísérletet „vírushoz” hasonlította, ami, ha elterjed, képes megölni a társadalmat. Az egyetlen ellenszavazatot Luiz Fux adta le, aki 11 órás beszédben fejtette ki, hogy szerinte az ellene felhozott vádak megalapozatlanok.