A tanácskozás különösen érzékeny időszakban zajlik, hiszen az Egyesült Államok és Izrael által végrehajtott, nukleáris létesítményeket ért légicsapások után feszültebbé vált a helyzet a térségben. A Newsweek beszámolója szerint Irán intenzíven keresi Moszkva és Peking támogatását a Washingtonnal és Jeruzsálemmel való konfrontáció közepette.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a közelmúltbanfigyelmeztette Teheránt: „ha szükséges”, ismét csapást mérnek iráni atomlétesítményekre, amennyiben Irán nem állítja le az urándúsítást. Irán azonban kategorikusan elutasítja ezt a feltételt. „Nem adhatjuk fel a dúsítást, mert ez tudósaink érdeme, és most már nemzeti büszkeségünk kérdése is” – nyilatkozta Abbasz Araghchi iráni külügyminiszter-helyettes hétfőn a Fox News-nak adott interjújában.

Irán és Oroszország a héten közös haditengerészeti gyakorlatokat indítottak a Kaszpi-tengeren, miközben az iráni védelmi miniszter, Aziz Nasirzadeh és a legfelsőbb vezető tanácsadója, Ali Larijani Moszkvában egyeztettek az orosz vezetőkkel, köztük Vlagyimir Putyin elnökkel. A tárgyalások egyik fő témája Irán atomprogramja volt. Az orosz külügyminisztérium megerősítette: „Ali Larijani tolmácsolta a Legfelsőbb Vezető, Ali Hamenei ajatollah álláspontját az iráni atomprogram és a térségbeli feszültségek ügyében. Az orosz fél politikai megoldások mellett kötelezte el magát.”

Irán tovább fokozta a készenléti állapotot

Katonai szempontból Irán tovább fokozta a készenléti állapotot. Az iráni hadsereg szóvivője közölte: „Bármilyen jövőbeli katonai vagy nukleáris létesítményt ért csapás esetén megsemmisítő és pusztító válaszra számíthat az ellenség.”

A diplomáciai fronton Araghchi külügyminiszter az ENSZ és az Európai Unió képviselőinek írt levelében figyelmeztette az E3 országokat (Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság): „Tartsák be saját, 2020. augusztus 20-i levelükben foglalt tanácsaikat, és ne tegyenek olyan lépéseket, amik tovább mélyítik a megosztottságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában.” Peking részéről Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn így fogalmazott: „Az iráni atomkérdés a Közel-Kelet békéjét és a nemzetközi non-proliferációs rezsimet érinti. Mindig is úgy gondoltuk, hogy diplomáciai megoldás szükséges – ez az egyetlen helyes út.”

A jelenlegi helyzetben újra fókuszba kerül a 2015-ben kötött iráni atomalku, azaz a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA), amit az Egyesült Államok 2018-ban hagyott el. Az egyezmény októberben jár le, és annak megújítása, illetve a szankciók „snapback” mechanizmusának elkerülése kulcsfontosságú Irán számára. Esmail Baqaei iráni külügyi szóvivő hétfői tájékoztatóján megerősítette: „Folyamatosan konzultálunk e két országgal annak érdekében, hogy elkerüljük a snapback aktiválását, vagy enyhítsük annak következményeit. Álláspontjaink összehangoltak, kapcsolataink jók.”

A tárgyalások sorozata pénteken folytatódik Isztambulban, ahol Irán az E3 képviselőivel ül tárgyalóasztalhoz. A nukleáris patthelyzet fennmaradása azonban továbbra is fenyegető árnyként vetül a Közel-Kelet jövőjére – nem kizárt, hogy az eszkaláció újabb katonai lépéseket vált ki akár Izrael, akár az Egyesült Államok részéről.