Az inzulin tabletta formájának kifejlesztése több mint egy évszázada foglalkoztatja a kutatókat, azonban az emésztőrendszer lebontó folyamatai eddig minden próbálkozást meghiúsítottak, így a cukorbetegek milliói továbbra is napi injekciókra szorulnak.

Az inzulint a gyomorban és a belekben található enzimek gyorsan lebontják, emellett a bélfal sem rendelkezik olyan természetes mechanizmussal, amely lehetővé tenné a hatóanyag véráramba jutását, ezért a szájon át szedhető változat sokáig elérhetetlen célnak tűnt.

Az inzulin felszívódása

A Kumamotói Egyetem kutatócsoportja, amit Ito Shingo egyetemi docens vezetett, most egy olyan megoldást mutatott be, amely áttörést jelenthet ezen a területen. A fejlesztés középpontjában egy ciklikus peptid áll, amely képes áthaladni a vékonybélen, és elősegíti az inzulin felszívódását, a kutatók ezt DNP peptidnek nevezik. Ez a platform lehetővé teszi, hogy az inzulin szájon át, korábban nem látott hatékonysággal jusson be a szervezetbe – foglalta össze a cikkében a ScienceDaily.

A kutatócsoport két eltérő stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy az inzulin sikeresen átjusson a bélfalon, és mindkét módszer azt célozza, hogy a hatóanyag stabil maradjon az emésztőrendszerben, miközben biztosított a megfelelő felszívódás.

Az eddigi vizsgálatok alapján a megközelítés jelentősen javítja a biológiai hasznosulást, ami kulcsfontosságú a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából.

A szájon át szedhető inzulin

A szájon át szedhető inzulin egyik legnagyobb akadályát eddig az jelentette, hogy rendkívül magas dózisra volt szükség, esetenként az injekcióval beadott mennyiség tízszeresére. Az új technológia ugyanakkor 33 és 41 százalék közötti farmakológiai biohasznosulást ért el a bőr alá adott injekcióhoz viszonyítva, ami lényegesen alacsonyabb dózist igényel, és reálisabbá teszi a mindennapi alkalmazást.

„Az inzulininjekciók sok beteg számára mindennapos terhet jelentenek” – fogalmazott Ito Shingo. Hozzátette, hogy „a peptidalapú platformunk új lehetőséget kínál az inzulin szájon át történő bejuttatására, és alkalmazható lehet hosszú hatású inzulinkészítmények, valamint más injekciós biológiai terápiák esetében is”.

Az eredményeket a Molecular Pharmaceutics tudományos folyóirat közölte, a kutatók pedig már további vizsgálatokat terveznek, amelyek során nagyobb állatmodelleken és az emberi bélrendszert utánzó rendszereken tesztelik a módszert.

Amennyiben a következő lépések is sikerrel járnak, a fejlesztés hosszabb távon klinikai alkalmazásig juthat, ami alapjaiban változtathatja meg a cukorbetegség kezelésének mindennapi gyakorlatát.