A döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a japán kormány, a tokiói kormány, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság és a helyi szervezők online megbeszélése után jelentették be. Az elmúlt hónapokban már több alkalommal is felmerült a kérdés, hogy vajon mekkora kockázatot jelentene Japán számára, ha beengednék a külföldi szurkolókat a játékok idejére, s bár az ország a többi nemzettel ellentétben kifejezetten jól kontrollálta a vírust, mégis úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak.

A döntés egyrészt érthető, másrészt viszont felvet pár kérdést: a jegyirodák mintegy egymillió jegyet adtak el külföldi nézőknek, s bár a szervezők ígértek visszatérítést az érintetteknek, nem ők fogják meghatározni a visszatérítések mértékét és idejét, ezt ugyanis egy külön viszonteladói hálózat, a Authorized Ticket Resellers fogja eldönteni, ennek okán pedig nem világos, hogy valóban visszatérítik-e a jegyek árát.

Thomas Bach, a NOB elnöke „nehéz döntésnek” nevezte a külföldi szurkolók kitiltását a játékokról, s jelezte, most olyan döntéseket kell meghozniuk, melyek mindenkitől áldozatot követelnek. Az elveszett jegyeladások financiális terhe pedig Japánt terheli, a helyi szervezőbizottság költségvetése ugyanis a jegyértékesítésből származó 800 millió dollárra kalkulált bevételből íródott volna le.

Amennyiben ez megvalósult volna, úgy ez lett volna az ország harmadik legjelentősebb bevételi forrása idén, ám mivel a jegyekből már nem számíthatnak bevételre, így a japán kormány lesz kénytelen állni a többletköltségeket. Összességében Japán hivatalosan 15,4 milliárd dollárt költ az olimpia megszervezésére, több kormányzati vizsgálat szerint azonban a tényleges költség kétszer ekkora is lehet. Körülbelül 4,45 millió jegyet adtak el japán lakosoknak, a szervezők pedig várhatóan a jövő hónapban jelentik be a helyszínek kapacitását, amelyet a helyi lakosok töltenek majd meg.