„Időzített bomba” a jemeni kikötő számára: 200 millió liter olaj folyhat a Vörös-tengerbe

Az olajszállító tartályhajó Hodeidah kikötője előtt horgonyzott, amely egyike annak az öt jemeni kikötőnek, amelyekről a rotterdami kikötői hatóság megállapította, hogy sürgős javításra és karbantartásra van szükségük.

Jement azonban évek óta polgárháború sújtja, ezért a tartálykocsi karbantartása nem élvez prioritást. Tavaly majdnem rosszul sült el, amikor a szivárgás elárasztotta a gépházat. „Minél tovább várunk, annál nagyobb az esélye annak, hogy a szivárgás robbanáshoz vagy a hajó elsüllyedéséhez vezet” – jelentette ki Hof. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Ha ez megtörténik, közel kétszázmillió gallon olaj fog a Vörös-tengerbe ömleni, mely kétségkívül egy visszafordíthatatlan következményekkel járó ökológiai és humanitárius katasztrófa lesz. „Fontos nemzetközi hajózási útvonalak is érintettek lesznek, ezért Jemen ezt semmiképpen sem engedheti meg” – fogalmazott Hof.

Hof jelenleg is más európai országok nagyköveteivel együtt dolgozik azon, hogy legalább ideiglenes megoldást találjon a problémára. Hollandia 1,5 millió eurót különített el az ENSZ által vezetett, több mint 13 millió euróba kerülő ellenőrző misszióra. A küldetés célja: a hajó leltározása és a sürgős javítások elvégzése, a végső cél pedig az, hogy kiderüljön, mit kell tenni a probléma végleges megoldása érdekében – írja a holland NOS hírügynökség.

Ezt az ENSZ-missziót azonban könnyebb kitalálni, mint végrehajtani, mivel számos bukkanó akad az úton. „A probléma egyértelműen a húsziknál van” – mondja Hof. „Az ENSZ-nek és a húsziknak meg kell állapodniuk az elvégzendő munkáról, és a húsziknak ebben valójában vétójoguk van, mivel a hajó az általuk ellenőrzött területen van.”

A hajó a jemeni állami tulajdonú Jemen Oil and Gas Corporation tulajdonában van, 2015-ben, a háború kezdetén azonban a húszik kezére került. Mohammed Ali al-Houthi, a húszik vezetője még tavaly a Twitteren keresztül adta a világ tudtára, hogy a Nyugat „úgy tűnik, hogy egy garnélarák életét fontosabbnak tartja, mint egy jemeni életét”.

Míg az Irán által támogatott húszi lázadók nem adnak garanciát, például a csapat biztonságára vonatkozóan, addig az ENSZ nem vonulhat ki a területre. „Az ENSZ-szel szemben folyamatosan újabb és újabb igények merülnek fel a misszió végrehajtásával kapcsolatban. Állandóan felügyelni akarják a missziót, ami a gyakorlatban lehetetlen. Ez egy alkueszköz; fegyver a konfliktusban.”

2019 augusztusában egy ENSZ-misszió is készen állt Dzsibutiban arra, hogy a hajóra utazzon, de az utolsó pillanatban lefújták, ezek után pedig nagyon hosszú ideig nem történt semmi. Pedig a szakértők szerint minden egyes nap számít. „A biológiai sokféleség, Jemen partjai, de Szaúd-Arábia partjai is súlyosan érintettek lesznek” – mondta Mohammed Al Hakimi, a szanaai Green Dream környezetvédelmi szervezet munkatársa.

Szakértők már évek óta aggódnak a közelgő veszély miatt, és azt jósolják, hogy 126 ezer jemeni halász veszíti el jövedelmét, ugyanis várhatóan mindenféle halfaj és korallzátony eltűnik majd. „Ha valami rosszul sül el, biztos vagyok benne, hogy Jemen nem lesz képes önállóan helyrehozni, és nincsenek itt olyan hajóink, amelyek el tudnák takarítani az olajat. Úgy tűnik, a nemzetközi közösség sokkal inkább tisztában van a veszéllyel, mint maguk a jemeni lakosok. De a végén mi magunk leszünk a legnagyobb áldozatok” – fogalmazott Hakimi.

Az ENSZ becslései szerint a Vörös-tenger menti országokban összesen 30 millió embert érintene az olajszennyezés, köztük 1,6 millió jemeni lakost, s bár az ENSZ és a húszik közötti tárgyalások nehézségekbe ütköztek, még mindig folyamatban vannak az egyeztetések. Hof nagykövet szerint nagyon fontos, hogy rövid időn belül megállapodásra jussanak, és a missziót a fedélzetre engedjük. „A legnagyobb aggodalmat az jelenti, hogy hogyan fog ez véget érni. Ezért nem merem tűzbe tenni a kezem. Jó eséllyel nem lesz jó vége, a kihívások óriásiak.”