Mint arról már több cikkünkben beszámoltunk, 2024 utolsó napjaiban fedezték fel a csillagászok a 2024 YR2 nevű aszteroidát, amely rövid idő alatt azért vált híressé, mert a szakemberek számítása szerint nagy eséllyel csapódik majd be nem is olyan sokára, egész pontosan 2032-ben a Földbe. Bár ennek a lehetőségét eleinte 3,1%-ra mérték, mára ez 0,28%-ra csökkent a NASA számításai alapján. Míg az Európai Űrügynökség (ESA) adatai alapján ez az érték 1,4%-ról 0,16%-ra mérséklődött. A James Webb űrtávcső pedig felvételt is készített az aszteroidáról. Ez utóbbi kapcsán itt írtunk bővebben.

Ám a legfrissebb megfigyelések szerint arra is esély van, hogy a Föld helyett végül a Holdba csapódik az aszteroida. Ennek esélye a jelenlegi számítások szerint 3,8%, pedig amikor még a Földre tűnt veszélyes(ebb)nek az égitest, körülbelül fél százalék körül mozgott ez az érték – írja a HVG az IFL Science cikkére hivatkozva. A téma kapcsán Andrew Rivkin csillagász, a marylandi Johns Hopkins Egyetem munkatársa azt mondta: mindig is megvolt a Holdba csapódás esélye, de korábban éppen azért volt alacsonyabb, mert a Föld volt a valószínűbb célpont.

Most azonban a Hold felé mozdult el a pályája, így majdnem 4% az esélye annak, hogy a kísérőnket találja el. „Ez azt jelenti, hogy több mint 96% annak a valószínűsége, hogy nem találja el a Holdat, de ha igen, az igazán látványos lenne” – magyarázta Rivkin. Ő volt az egyébként, aki kollégáival nemrégiben az űrteleszkóppal górcső alá vette az aszteroidát. Ezáltal derült fény arra is, hogy 53–67 méteres nagyságú, vagyis nagyjából akkora, mint egy 10 emeletes épület, de a pályájával kapcsolatban is pontosabb adatokat kaptak.

Rivkin korábban a felvétel kapcsán kiemelte: az eredmények felbecsülhetetlen fontosságúak a későbbi, a Földet esetleg veszélyeztető aszteroidák megfigyeléséhez. Míg a holdi becsapódásról Richard Moissl, az Európai Űrügynökség (ESA) bolygóvédelmi irodájának vezetője azt fűzte hozzá: az a Földről is látható lenne, de valószínűleg semmilyen veszélyt nem jelentene a bolygónkra nézve.

A végeredmény azonban bizonyosan egy új, megfigyelhető, nagyjából egy kilométer átmérőjű holdkráter lenne. De fontos megjegyezni azt is, hogy az objektumot várhatóan április végén-május elején alaposabban is megvizsgálják a James Webbel, így még több információra tehetnek szert.