Korábban arról írtunk, hogy Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője azt mondta, megfelelő szinten vannak a magyar üzemanyagárak. Magyarázta szerint ha mindent összevetünk, az adórendszer sajátosságait is figyelembe véve Ausztriához képest Magyarországon tulajdonképpen egy kicsit még magasabbnak is kellene lennie a benzin árának. Míg Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára pár napja elmondta, véleménye szerint meddig csökkenhetnek az üzemanyagárak.

Majd arról is szót ejtett, ez a folyamat vajon hosszabb távon is érvényesül-e. Nemrégiben pedig Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója írt véleménycikket a Mandinernek, ebből szemlézett a Világgazdaság. „Megint mindenki az üzemanyagárról beszél. (…) A múltkor is kérdezték, hogy mikor lesz már végre olcsó a benzin. Hát úgy tizenöt év múlva – válaszoltuk, nem kis megrökönyödést kiváltva” – fogalmazott.

Itt kifejtette, azért akkor, mert addigra már lecsökken a kereslete. A zöldátmenet ugyanis akkorra fog lecsengeni, mivel hosszú folyamat lesz, nem pedig azonnali igény. A vállalatvezető az erőltetett, kampányszerű, azonnali eredménnyel hitegető változásnál sokkal jobban hisz az okos átmenetben, ahol a jogos igény (tegyünk valamit a klímaváltozás ellen), a jó politika (csökkentsük a károsanyag-kibocsátást) és a racionalitás (legyenek piacképes technológiai megoldások) egymás mellett dolgoznak.

Úgy véli, hogy ezen még sokat kell dolgoznia Magyarországnak és az Európai Uniónak egyaránt. Ezt követően kiemelte: az EU ambiciózus klímacéljainak több ország és több vállalat igyekszik megfelelni, azonban szerinte ez önfeladás, ami pedig nem az egyetlen út. Sőt, a nagyvilágban több példát is találni arra, hogy a hibrid járművek nem elektromos és benzin, hanem elektromos és dízel hajtással működnek, többek között a Toyota és Hilux is ilyen modelleket fejlesztett ki.

A Mol feje azon a véleményen van, hogy nem szabad csodát várni, hiszen a villanyautók átlagos hatótávolsága csupán 250 kilométer jelenleg, és ez inkább ellenérv, mint érv. „Támogatni kell az európai ipart, nem büntetni. Közösen az iparral kell kitalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel életben lehet tartani az európai ipart, csökkenteni lehet a kibocsátást és olyan termékeket lehet gyártani, amikre a fogyasztók is vágynak. Akkor lesz meg a zöldátmenet, ha ez az egyensúly fennmarad” – írta Hernádi Zsolt.