Hogyan alakult ki a modern kori demokrácia?
Mikor és hol jött létre a világ első demokráciája, egyáltalán mit is jelent ez a fogalom? Cikkünkben megpróbálunk magyarázatot adni ezekre az égető kérdésekre.
Mikor és hol jött létre a világ első demokráciája, egyáltalán mit is jelent ez a fogalom? Cikkünkben megpróbálunk magyarázatot adni ezekre az égető kérdésekre.
Mit is jelent valójában a demokrácia?
A monarchiával, vagyis az egyeduralkodással ellentétben a demokrácia a görög demokratía szóból eredeztethetően a társadalom és a nép hatalmát jelenti. Gyakorlatban tehát a nép által közvetlenül megválasztott képviselők általi kormányzásról beszélünk.
Ki találta fel ezt a koncepciót?
A demokrácia eredeti ötletének felvetése valószínűleg Kr. e. 508-ra datálódik, azonban pontos bizonyítékaink nincsenek arra vonatkozóan, hogy hol kezdődhetett meg elsőként a demokratikus kormányzás akár már kisebb, regionális szinten.
A híres athéni hadvezér, Szolón fektethette le a demokrácia alapjait az általa megalkotott új alkotmánnyal, amelyet a tulajdonjogra alapozott. Összesen négy csoportba osztotta az athéni polgárokat, és eszerint politikai erőkkel ruházta fel őket.
A legmagasabb rang azoknak jutott, akik legalább 730 vékányi gabonát termeltek, a legalacsonyabb osztályba tartozó munkásokat azonban ez a tisztelet nem illette meg, viszont a gyűléseken kaptak szavazati jogot. Ami még talán ennél is fontosabb, hogy Szolón alkotmánya szerint a tősgyökeres athéni polgárokat nem lehetett rabszolgaként tartaniuk másoknak.
A frakciós ellentétek az új törvények ellenére ismét kitörtek az athéni nemes családok között, miután Kleiszthenész a megbékélést és a lakosság nyugalmát megcélozván vadonatúj alkotmányt fogalmazott meg. Ezúttal egyesével válogatták ki az állampolgárokat különböző vezető pozíciókba ahelyett, hogy öröklés alapján döntötték volna el, kinek jut egy-egy magasabb rang.
Hogyan fejlődött ki a demokrácia Athénban?
Szolón reformjai nem sokáig állták meg a helyüket, az uralkodó osztály ugyanis fellázadt egymás ellen, a városállamot pedig polgárháborúba sodorták. Ebből a viszályból emelkedett ki Peiszisztratosz türannosz, aki Kr. e. 546-ban átvette az uralmat. Halála után fiai uralkodtak Athénban egészen Kr. e. 510-ig, amikor spártai segítséggel megdöntötték a hatalmukat.
Tíz új csoportot, illetve törzset alkottak meg, amelyekkel sikerült megtörniük az addigi politikai struktúrát, valamint különféle jogokkal és privilégiumokkal látták el a lakosokat. Minden athéni polgár jogosulttá vált részt venni és választani az úgynevezett ekklesía során, ami egy tíz naponta megrendezett gyűlés volt.
Annak érdekében, hogy a legszegényebbek is voksolhassanak, Kr. e. 400-tól kezdődően fizetést is kaptak azok, akik bekapcsolódtak a politikai aktivitásokba. A boule tanácskozási testületben az 50 törzsből véletlenszerűen kiválogatott 500 képviselő naponta találkozott, hogy megvitassák az éppen aktuális ügyeket, amelyeket később az ekklesía fogadott el.
Milyen szerepük volt a nőknek az athéni demokráciában?
Az athéni demokrácia nem terjedt ki a gyengébbik nem képviselőire, ezért semmilyen szerep nem jutott számukra a politikai életben, és választani sem mehettek. Az athéni lányok iskolába sem járhattak, a jogaik eléggé korlátozottak voltak.
Mindig is példaértékűnek számított az athéni demokrácia?
Az athéni demokrácia talán legdrámaibb aspektusa a Kr. e. 487-417 között elterjedt cserépszavazás lehetett. Ha legalább 6 ezren megszavazták, bármelyik állampolgárt tíz évig tartó száműzetésre ítélhettek, ezért lényegében indok nélkül akárkit eltávolíthattak a közéletből.
Mi a különbség a mai és az ókori demokrácia között?
Történészek egybehangzó véleménye szerint a modern kori és az ókori görög rendszer között főként részvételben és jogosultságban rejlenek a fő eltérések.
A Kr. e. 5. századi Athénban nagyjából 250 ezren lakhattak, közülük csupán 30 ezren számítottak tősgyökeres athéni polgárnak, akik élhettek az új alkotmányban megfogalmazott jogokkal. A többiek általában rabszolgák, nők, gyermekek és idegenek voltak; kizárólag férfiak vehettek részt a demokratikus kormányzásban.
Hogyan folytatódott a demokrácia történelme az ókori Görögország után?
Habár a Kr. e. 404. évi peloponnészoszi háborút még sikerült túlélniük, a demokráciának Kr. e. 322-ben vége lett, miután kudarcba fulladt III. Alexandrosz, közismertebb nevén Nagy Sándor halála után a görög felkelés a makedónok ellen.
Az athéni demokrácia egyes alkotóelemeit fellelhetjük a harmadik századi rómaiaknál, a nyolcadik századi skandináv népeknél, valamint a 11-13. századi olasz kommunáknál egyaránt, a teljes körű demokrácia azonban csak jóval később vált realitássá.
