Az ENSZ meteorológiai szervezete és a brit Met Office legfrissebb jelentése szerint a következő öt évben a globális átlaghőmérséklet ismét rekordközeli szinteket érhet el, miközben az Északi-sarkvidék melegedése a világ többi részéhez képest is felgyorsul.

Az éves előrejelzés, ami regionális hőmérsékleti és csapadékadatokat is tartalmaz, azt vetíti előre, hogy a felszínközeli globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között 1,3 és 1,9 Celsius-fokkal haladhatja meg az 1850 és 1900 közötti iparosodás előtti időszak átlagát – írja a Starits Times.

Egyre súlyosabb a helyzet

A jelentés szerint rendkívül valószínű, hogy ebben az időszakban legalább egy évben ideiglenesen meghaladja a felmelegedés az 1,5 Celsius-fokos küszöböt az iparosodás előtti szinthez képest, ami a 2015-ös párizsi klímaegyezmény egyik kulcsfontosságú határértéke. Emellett az előrejelzések alapján várhatóan lesz egy olyan év is 2026 és 2030 között, amely még a 2024-es rekordot is túlszárnyalja, amikor először haladta meg az éves globális átlaghőmérséklet az 1,5 fokos emelkedést.

Dr. Melissa Seabrook, a brit Met Office kutatója a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy „nagyon egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az éghajlat melegszik, és a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik”.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az 1,5 fokos küszöb ideiglenes átlépése önmagában nem jelenti a párizsi megállapodás kudarcát, mivel az egyezmény húszéves átlagra vonatkozik, nem pedig egyetlen év kiugró adatára. Ennek ellenére arra is figyelmeztetett, hogy ahogy a világ egyre közelebb kerül ehhez a határhoz, úgy válik egyre gyakoribbá annak átlépése. „A tudomány nagyon világosan jelzi, hogy az 1,5 fokos cél elérésére rendelkezésre álló időablak gyorsan zárul” – tette hozzá a szakértő.

Az Északi-sarkvidék is érintett

Az Északi-sarkvidéken a melegedés üteme különösen aggasztó, mivel az előrejelzések szerint az északi félteke sarkvidéki telei a következő öt évben a globális átlagnál több mint három és félszer gyorsabban melegszenek, így a hőmérséklet mintegy 2,8 Celsius-fokkal haladhatja meg az 1991 és 2020 közötti referencia-időszak átlagát.

A jelentés arra is kitér, hogy a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren március hónapban a tengeri jég kiterjedése tovább csökkenhet a következő fél évtized során.

A sarkvidéki melegedés

A sarkvidéki melegedés nem csupán regionális jelenség, mivel hatással lehet a globális légköri rendszerekre is, ami az északi térségekben gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményeket idézhet elő. Emellett az előrejelzések szerint az északi féltekén a következő öt tél csapadékosabb lehet az átlagnál, és május és szeptember között Észak-Európában, Alaszkában, Szibériában és a Száhel-övezetben is nedvesebb időszakokra kell számítani, miközben az Amazonas térségében ezzel ellentétesen szárazabb körülmények alakulhatnak ki.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy 2026 telén erős El Niño jelenség alakulhat ki, amely akár 2027-ig is fennmaradhat, és a Csendes-óceán felszíni vizeinek felmelegedésén keresztül tovább növelheti a globális átlaghőmérsékletet, így újabb rekordok dőlhetnek meg. Az El Niño a Csendes-óceán középső és keleti térségében jelentkező időszakos felszíni vízfelmelegedés, amely általában kilenc-tizenkét hónapig tart, ugyanakkor jelentős hatást gyakorol a világ időjárási mintázataira.