A Heriot-Watt Egyetem Nemzetközi Sörfőző és Szeszfőző Központjának (ICBD) kutatói arra voltak kíváncsiak, az időjárás változására miként reagálnak az ízanyagok. Mint magyarázzák, a borókának a borhoz hasonlóan régiófüggő a termése, többek között a csapadékmennyiség és a napsütés miatt. Matthew Pauley, az ICBD szakértője szerint a nedvesebb években a bogyókban található illékony vegyületek koncentrációja akár 12%-kal is csökkenhet a száraz évekhez képest, ami közvetlen hatással van az ízre.

A 24.hu a The Guardian cikke alapján azt írja: a kutatók különböző európai régiókból, így Albániából, Boszniából, Macedóniából, Montenegróból, Szerbiából, Koszovóból és Olaszországból származó, eltérő évjáratú bogyókat desztilláltak. A kész italokat gázkromatográfiával elemezték, hogy megmérjék a legfontosabb ízanyagok szintjét – részletezik. Végül arra jutottak, hogy az egyes régiókban termett bogyók kémiai összetétele eltérő, és ezek a különbségek hatással lehetnek a gin fás, gyantás, citrusos és virágos jegyeire.

Az adott év csapadékmennyisége jelentősen befolyásolja a bogyók ízét, az eső következtében tovább kell szárítani a termést, ezért megváltozik a vízben oldódó anyagok mennyisége. Ami pedig azt jelenti, hogy a gin ízprofilja nagyban függ a betakarítási körülményektől – emelik ki. Mivel a klímaváltozás következtében egyre több a szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás, ez súlyos problémát okozhat az iparág számára.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) május végén közzétett jelentése szerint a globális klímaváltozás minden eddiginél aggasztóbb mértéket öltött. Mint kifejtették, a 2025-2029 közötti időszakban 1,2-1,9 fokkal magasabb átlaghőmérséklet várható az 1850-1900 közötti időszakhoz képest. A szakértők által közzétett adatok alapján drámaian megnőtt annak az esélye, hogy tartósan átlépjük a kritikusnak tartott 1,5 fokos felmelegedési határt. Míg 2023-ban mindössze 32%, 2024-ben pedig 47% volt ennek valószínűsége, addig mostanra már 70%-ra emelkedett az esély.