Közel felére eshet vissza a GDP az orosz-ukrán háború miatt

Ukrajna gazdasága 45,1 százalékkal fog zsugorodni az idén tekintettel az orosz invázió nyomán bezárt vállalkozásokra, megszakadt exportokra és a megsemmisült termelőeszközökre – ismertette a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében.

A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,2 százalékot fog esni 2022-ben a nyugati pénzügyi szankciók hatására. Soron kívül A TEK még nem fizetett az esztergomi robbantás áldozatát gyászoló családnak

Az elemzés készítői szerint az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni, a még működő vállalkozások pedig rendes kapacitásukon alul teljesítenek. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna elesett gabonaexportjának 90 százalékától, illetve összes exportjának felétől.

A Világbank hangsúlyozta, hogy Ukrajna kiterjedt térségein a harccselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is.

Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában.

Anna Bjerde, a Világbank alelnöke kijelentette, hogy Ukrajnának haladéktalanul masszív pénzügyi támogatásra van szüksége. A Világbank eddig 923 millió dollárt különített el, illetve egy további kétmilliárd dolláros csomagot tervez kölcsönök és garanciák formájában Ukrajna számára.

A Világbank előrejelzései szerint a kelet-európai régió (Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova) GDP-je az idén 30,7 százalékkal fog zsugorodni. A közép-európai régió (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Románia) gazdasági növekedése a korábban becsült 4,7 százalékhoz képest mindössze 3,5 százalék lesz tekintettel a nagyszámú menekültre és a növekvő nyersanyagárakra.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a kijevi vezetés egymilliárd hrivnyát (12 milliárd forint) folyósít az orosz megszállás alól visszafoglalt területeken a romeltakarítási és műszaki rendbetételi munkálatokra. Mint mondta, elsőbbséget élvez a távfűtési-, valamint gázelosztó hálózatok, illetve a víz- és áramvezetékek javítása. Ezt követően kerülhet sorra a tetők és nyílászárók, valamint az utak javítása.

Az elképzelések szerint az ukrán kormány 400 millió hrivnyát Kijev térségének szánna, az északkeleti Csernyihiv és Szumi egyenként 250 millió hrivnyát, a nyugati Zsitomir pedig 100 millió hrivnyát kapna.

(MTI)

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja