A CSWA128 nevű galaxis több mint 11 milliárd fényévre található a Földtől, ami szinte elképzelhetetlen távolságnak mondható. Az ennyire messze lévő égitestek nyomon követése finoman szólva is körülményes feladat, hiszen a legfejlettebb űrteleszkópok felvételein is csupán egy apró, halvány foltként látszódnak az objektumok.

A NASA Goddard Space Flight Center kutatócsapata azonban megalkotott egy egészen egyedi trükköt, amellyel kijátszható a távolság, létrehoztak ugyanis egy gravitációs tér által meghajlított miniközeget, melynek segítségével tízszeres nagyítás mellett tudják figyelni az univerzum e rejtett szegletét – írta a ScienceInPublic magazin.

Az úgynevezett gravitációs lencse technikája nem számít új keletűnek, Albert Einstein már az általános relativitáselmélet 1915-ben történt felállítása során megemlítette az eljárást, amellyel áthidalhatóak a mérhetetlenül nagy távolságok.

Lencseként egy 3,3 milliárd fényévre található galaxishalmazt vettek alapul, melynek kiterjedése olyannyira hatalmas, hogy a gravitációs tere lényegében meghajlítja a fényt, és nagyítóvá alakítja, ezáltal a mögötte 7 milliárd fényévre elterülő CSWA128 sokkal méretesebbnek tűnik, mint ahogyan a valóságban a Földről láthatnánk.

A technika révén tízszeres nagyságában csodálhatják meg az asztronómusok a galaxist, bár azt is fontos hangsúlyozni, hogy egy torz képet látnak, ami nem véletlen, hiszen a térgörbítés hatására a fénysugarak is eltérnek az eredeti állapotuktól.

Mindenesetre a CSWA128 rejtélyeit hamarosan felfedhetik, mivel már nem áll útjukba semmilyen akadály sem, így a tudósok részletes képet alkothatnak a világűr egyik legeldugottabb szegletéről.