Földrengések alapján kideríthető, milyen gyorsan melegszenek az óceánok
Mint ahogyan az atmoszféra, úgy az óceánok is forrósodnak a klímaváltozás következtében, hiszen az üvegházhatású gázok miatt a hő 90%-át ugyanúgy elnyelik.
Mint ahogyan az atmoszféra, úgy az óceánok is forrósodnak a klímaváltozás következtében, hiszen az üvegházhatású gázok miatt a hő 90%-át ugyanúgy elnyelik.
A tengerek és óceánok felmelegedésének nyomon követése mindig is körülményes feladatnak számított. A hajóval történő feltérképezések során a tengerek csupán bizonyos részét tudják megfigyelni, miközben műholdakkal nem tudnak a felszín alatt vizsgálódni.
A legrészletesebb óceánok hőmérsékletével kapcsolatos fényképeket az úgynevezett Argo autonóm úszóflottával tudták elkészíteni a 2000-es évek elején, azonban globális szinten ezek az eszközök sajnos nem alkalmazhatóak.
A Science tudományos lapban közzétett tanulmányból megtudhattuk, hogy a Kaliforniai Technológiai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia egy teljesen új módszert alkottak meg az óceánok vízhőmérsékletének mérésére – a víz alatti földrengések által generált hanghullámok sebességének meghatározásával képesek voltak megbecsülni a felmelegedés intenzitását.
A módszer meglepő módon nem számít új keletű vívmánynak, hiszen még 1979-ben Carl Wunsch és Walter Munk már felvetette annak az ötletét, hogy akusztikus hangokat kibocsájtó készülékekkel és a szárazföldön elhelyezett jelfogókkal meg lehessen mérni a hőmérsékleti változásokat, azonban ezt sosem tudták megvalósítani.
Ezen próbálkozásokon felbuzdulva Venpo Vu, a publikáció főszerzője rájött, hogy a tengerfenék valójában saját, folyamatos hanghullámokat bocsájt ki magából apró földrengéseknek köszönhetően. Klasszikus értelemben véve nem is szeizmikus remegésekről, hanem inkább alacsony frekvenciájú akusztikus hangokról van szó, amelyek a vízben könnyedén terjednek.
Vu ötletének teszteléséhez az indonéz szigetvilágban lévő Niasra fókuszáltak, amely az Ausztrál–Indiai-lemez és a Szunda-lemez érintkezésénél található. Összesen 4 ezer Richter-skála szerinti 3-asnál nagyobb földrengésből származó akusztikus adatot gyűjtöttek be 2004 és 2016 között, valamint bebizonyították, hogy 2 047 remegés ugyanabból a forrásból érkezett.
Mindezek alapján kiszámították, hogy a Nias 0,008 Fahrenheit-fokkal melegszik évente, ami a korábbi kalkulációkhoz képest kétszer magasabb értékként fogható fel. Habár ez a felmelegedés nem tűnik túlságosan soknak, évszázadokon keresztül azonban komoly következményei lehetnek az ilyen arányú hőmérsékleti változásoknak.
