A Földtől 29 milliárd fényévre található rejtélyes, eddig láthatatlan galaxisokat fedeztek fel
Nem mindennapi felfedezést tettek dán kutatók, a korai univerzum képviselőiként számon tartott galaxisok az ősrobbanás utáni másodpercekben keletkezhettek.
A Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének csillagászokból álló csapata a chilei Atacama-sivatagban található hatalmas Atacama Large Milimeter Array (ALMA) segítségével két, a Földtől 29 milliárd fényévre lévő galaxist fedezett fel.
Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak a Hubble űrteleszkóp optikai lencséje előtt, és a kozmikus por vastag rétege mögül bukkantak fel, köszönhetően annak a technológiának, amely 66 űrtávcső-hálózat fényét egyesítve nagy felbontású képet készített az égboltról, és képes volt rádióhullámokat rögzíteni az univerzum legsötétebb mélységeiből.
A két láthatatlan galaxis a REBELS-12-2 és a REBELS-29-2 nevet kapta – a fényük mintegy 13 milliárd évet utazott, hogy eljusson hozzánk, és a világegyetem tágulása miatt most 29 milliárd fényévre lebegnek tőlünk az univerzum távoli szegletében.
A legújabb eredmények arra utalnak, hogy a nagyon korai kozmosz lényegesen több galaxist tartalmazhat, mint azt korábban gondolták. Ezek apró részecskékből álló porfelhő alatt rejtőznek, viszont az ALMA teleszkóp kivételes érzékenységének és a kutatók módszerének köszönhetően már kiszúrhatók.
A kutatók szerint az ilyen korai galaxisok 10-20 százalékát még mindig eltakarhatja a kozmikus por fátyla.
„Felfedezésünk azt mutatja, hogy a legkorábbi galaxisok közül akár minden ötödik is hiányozhatott a világűr térképéről. Mielőtt elkezdhetnénk megérteni, hogy mikor és hogyan alakultak ki a galaxisok az univerzumban, először is szükségünk van egy megfelelő szimulációs módszerre” – magyarázta a kutatás vezetője, Pascal Oesch.