A fesztiválok már elindultak, a vendégek azonban hiányoznak róluk
Mivel az idei rendezvények fele elmarad, ezért a szakértők szerint a látogatók száma is kisebb lesz, így a bevételek is feleződni fognak.
Unsplash
A VG-nek adott interjújában Posztobányi Andor, az Országos Rendezvényiroda (ORI) ügyvezetője elmondta, bár idén nem marad el az összes hazai fesztivál, a becslések szerint 50-60 százalékkal csökkennek a bevételek a pandémia előtti szinthez képest.
A debreceni Campus fesztiválon tapasztaltak alapján a korábbi években megszokottnál kevesebben vesznek részt, általánosságban nem jók az eddigi tapasztalatok: bár mindenki várta, hogy elinduljanak az élő zenés események, a közönség nem rohamozta meg ezeket, a jegyek a legtöbb esetben lassan fogynak – mondta Lobenwein Norbert, a MOL Nagyon Balaton, a Strand Fesztivál, a Sziget, a Volt Fesztivál, a Balaton Sound szervezője.
Jellemző lett a helyszíni értékesítés, miután a közönség biztosra akar menni és csak akkor vesz jegyet, ha már látja, hogy biztosan nem marad el a program. Megnehezíti a szektor visszatérését, hogy a zenés rendezvényeken csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni, emellett a nehéz tervezhetőség jelenti a legnagyobb gondot: egy-egy fesztivál előkészülete normális esetben fél-egy évig tart, ennyi időbe telik a közönség elérése és a megfelelő számú jegyértékesítés, erre most pár hónap jut mindenkinek.
A megszokott rendezvények nagyjából felét tartják meg idén, és várhatóan a látogatószám is hasonló arányban esik vissza. A fesztiválszezon a szokásos három hónap helyett 40 napra koncentrálódik, ami különösen nagy nehézséget jelent a zenészeknek, akik bevételeik mintegy 70 százalékát nyáron termelik meg.
A szektor a nemzetközi Live Nation koncertszervező várakozásai szerint 2022-ben térhet vissza a pandémia előtti szinthez, de a fesztiválok visszatérését a negyedik hullám is befolyásolhatja.
