Fény derült arra az égitestre, ami az univerzum életének legvégén jöhet létre
Azt már tudjuk, hogy nagy valószínűséggel az ősrobbanással kezdődött a világegyetem történelme, azonban a vége sokkal kisebb katarzissal járhat, hiszen úgy tűnik, több billió év alatt csupán lassú halványulásnak indulhat.
Azt már tudjuk, hogy nagy valószínűséggel az ősrobbanással kezdődött a világegyetem történelme, azonban a vége sokkal kisebb katarzissal járhat, hiszen úgy tűnik, több billió év alatt csupán lassú halványulásnak indulhat.
Az Illionois Állami Egyetem elméleti fizikusai kiszámították, mi lehet az utolsó esemény a világűrben, ami megtörténhet. Rájöttek, hogy az úgynevezett fekete törpék alakulhatnak ki, amelyekről mindez idáig nem is tudták, hogy egyáltalán létezhetnek.
Az univerzum halála továbbra is a tudományos élet egyik legnagyobb problémakörének számít, hiszen rengeteg teóriát állítottak fel az esetről. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a csillagok kihűlhetnek és elporladhatnak, a fekete lyukak elpárologhatnak, a kozmosz tágulása pedig olyannyira meggörbítheti és megnyújthatja a teret, hogy a fennmaradó szubatomi részecskéknek kevés esélyük marad arra, hogy parszeknyi távolságra találkozzanak egymással.
Matt Caplan fizikusnak köszönhetően megtudhattuk, hogy a világűr legutolsó jelenségei a fekete törpecsillagok szupernóvái lehetnek. A szupernóvák lényegében hatalmas kozmikus termonukleáris robbanások, melyek akkor következnek be, amikor egy csillag kifogy az üzemanyagából, összeomlik, az explózió helyén pedig fekete lyuk vagy neutroncsillag képződik.
A kisebb csillagok, mint például a Nap ezzel szemben vörös óriássá duzzadnak, majd később fehér törpévé zsugorodnak. Mivel ezeknek az égitesteknek alapvetően nincs akkora tömegük, mint a szupernóváknak, ezért szépen lassan visszahűlnek a világegyetem hőmérsékletére, megfagynak, végül sötét fekete törpecsillagként szétmállhatnak.
Ahhoz, hogy ezek a folyamatok lejátszódhassanak, több billió évnek kell eltelnie, és mivel tudjuk, hogy maga az univerzum 13,4 milliárd éves, ezért szinte kizártnak tartják az asztronómusok, hogy a fekete törpék már létrejöhettek volna.
Caplan úgy gondolja, akár kisebb mértékű fúziókra is sor kerülhet a hipotetikus égitesteken, amelyek meggátolhatják azt, hogy az anyagok felhalmozódásával esetlegesen szupernóvákká formálódjanak és felrobbanjanak.
„Csak a Nap tömegénél 1,2-1,4-szer nehezebb fekete törpék fognak felrobbanni. Még a leglassabb nukleáris reakcióknak hála sem lesz képes a Nap arra, hogy valaha a legeslegtávolabbi jövőben szupernóvaként explodálódjon.”
magyarázta a fizikus.
A szakemberek azt feltételezik, hogy először a legnagyobb tömeggel rendelkezdő fekete törpék tűnhetnek el, őket követhetik majd a tőlük könnyebb objektumok. Ezek az események szinte elképzelhetetlenül későn történhetnek meg, mégpedig 101100 év múlva. Ha el akarjuk képzelni ezt a számot, akkor vegyünk egy papírt, és az 1-es után egészen pontosan 1 100 nullát írjunk utána.
Ha még akkor létezne az emberiség, akkor sem lesz könnyű detektálni ezeket az objektumokat, mivel hihetetlenül sötétek lesznek az egyébként is összeomlás közelében lévő kozmoszban. Caplan elmondta, hogy előzetes becslései alapján az utolsó fekete törpe 1032000 év múlva robbanhat fel, véget vetve ezzel a világűr történelmének.
Ne hagyd ki:
