A nőket érintő fontos felfedezést tettek a tudósok, megalapozza a jövőbeli vizsgálatokat

A világ népességének fele menstruál, s a nők életük során körülbelül 450 menstruáción esnek át, ám a konkrét hatásokkal kapcsolatos kutatások eddig kissé hiányosak voltak, és a hormonok agyra gyakorolt kognitív hatásainak vizsgálatai a strukturális változások helyett az agyi kommunikációra koncentráltak. A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem neurológusai által vezetett kutatócsoport elhatározta hát, hogy mélyebben beleássa magát a témába, így 30 menstruáló nő ciklusát követték nyomon, részletesen dokumentálva az agyban bekövetkező strukturális változásokat.

Az eredmények által arra lehet következtetni, hogy az agyban a menstruáció során bekövetkező szerkezeti módosulások nem korlátozódnak a menstruációs ciklussal kapcsolatos agyterületekre. Az Origo a Science Alert cikkére hivatkozva azt írja, a menstruáció okozta agyi változások alaposabb megismerése céljából a tudósok MRI-vel vizsgálták az önkéntesek agyát a menstruáció, a peteérés és a középső luteális fázis idején. A szakértők minden egyes felvétel készítésekor megmérték a résztvevők hormonszintjét is – teszik hozzá.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hormonok ingadozásával a szürke és a fehérállomány, valamint az agy-gerincvelői folyadék térfogata is változik. Főként közvetlenül az ovuláció előtt, amikor a 17β-ösztradiol és a luteinizáló hormon emelkedik, a résztvevők agyában a fehérállomány olyan változásokat mutatott, amelyek gyorsabb információátvitelre utalnak. Míg az ovuláció előtt emelkedő, és a petefészek tüszőinek stimulálásában segítő follikulus-stimuláló hormon (FSH) vastagabb szürkeállománnyal hozható összefüggésbe, addig az ovuláció után emelkedő progeszteron a szövetek növekedését és az agy-gerincvelői folyadék térfogatának csökkenését okozza – magyarázzák.

Hogy a felfedezés pontosan mit jelent a nők számára, nem tudni, de a kutatás megalapozza a jövőbeli vizsgálatokat, és talán segít megérteni a szokatlan, menstruációs időszakkal összefüggésbe hozható súlyosabb mentális problémák okait. „Bár jelenleg nem számolunk be a strukturális agyi változások funkcionális következményeiről vagy korrelációiról, eredményeinknek lehetnek következményei a viselkedés és a megismerés hormonok által vezérelt változásaira” – emelték ki a kutatók. Egyúttal hozzátették:

„Az agy és a hormonok közötti kapcsolatok hálózatos vizsgálata szükséges az emberi idegrendszer működésének megértéséhez a mindennapokban, a hormonális átmeneti időszakokban és az emberi élet során”. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy egy „ultraérzékeny” teszt a mellrákos daganat DNS-ének nyomait képes még a teljes kiújulás előtt kiszűrni. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy nem ivott, mégis többször alkoholmérgezést kapott egy nő: mint kiderült, állapota hátterében egy ritka rendellenesség állt.