Fekete-Győr: Orbánék 12 év után sem értik az Európai Uniót
Fekete-Győr András és a Momentum a külföldi munkatapasztalataikra támaszkodva hoznák haza az uniós pénzeket.
Fotó:
MTI/Mónus Márton
A Momentumot, amelyet Fekete-Győr András centrumpártként határoz meg, amelynek a jobb oldalán megtalálható a Jobbik, a Fidesz és a Mi Hazánk, balra pedig az MSZP és a DK, korábban sokan vádolták azzal, hogy feltétel nélkül követi a Nyugatot, legyen szó bármiről.
A párt parlamenti frakcióvezetője úgy gondolja, hogy valamennyit ezen kell változtatni, majd hozzátette, hogy „a külföldi jó gyakorlatokat csakis a helyi magyar társadalmi és kulturális sajátosságok ismeretében lehet átültetni. A helyi adottságok mindig elsődlegesek lesznek, a megértésük időbe telik. Az önkormányzati választás azért kulcs, mert az önkormányzatokon keresztül lehet letapogatni az ország teljesítőképességét, korlátait és lehetőségeit“.
2026-ra már kormányzóképes erőként látja a Momentumot, addig is azzal töltenék az időt az ellenzékben, hogy „hazahozzuk az EU-s pénzeket, amivel tartozik az Orbán-kormány a magyar iskoláknak, kórházaknak és munkahelyeknek“.
„Meg kell teremtenünk azokat a politikai és szakmai feltételeket, hogy az EU odaadja ezt a pénzt. A Momentumnak van Brüsszelben a két legaktívabb és legelszántabb képviselője, és már itt vagyunk a magyar parlamentben is, ahol az emberek hétköznapjait alapjaiban meghatározó törvényeket tudunk alkotni“ – mondta a Telexnek.
„Segíteni szeretnénk az Orbán-kormánynak a pénzek hazahozatalában, mert úgy tűnik, hogy ez nekik több mint egy éve nem megy, és égető szükség van az uniós támogatásra. Abban például tudunk segíteni, hogy Orbán betartsa az EU játékszabályait. Azt látjuk, hogy Orbánék még tizennyolc év után sem értik az Európai Unió működését.“
„Nem éltek az Európai Unió meghatározó országaiban, nem dolgoztak ott, nem értik az európai játékszabályokat. Mi viszont értjük, sok momentumos külföldön szerzett munka- és élettapasztalatot, ezért felajánljuk a kormánynak a segítségünket“ – fejtette ki Fekete-Győr.
Az európai politika jelenleg legfontosabb kérdése, hogy a háború árnyékában mi legyen az energiával, miután az elmúlt években többször terítékre került, hogy meg kell újítani az energiaellátást az EU országaiban, Németországgal az élen, akár lemondások árán is, de a szél- és naperőműveket kell előtérbe helyezni, le kell állítani az atomerőműveket, és el kell szakadni az orosz gáztól és olajtól.
A háború felerősítette ezeket a törekvéseket, és az elmúlt időszakban már olyan elképzelések láttak napvilágot, miszerint az emberek igazán megtehetik, hogy kevesebbet fürdenek, kevesebbet fűtenek, hűtenek, annak érdekében, hogy Európa meg tudja büntetni Putyint. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke egyenesen azt mondta, hogy az európai polgárok „is tehetnek valamit azért, hogy kevesebb pénz vándoroljon Putyin zsebébe. Persze választhatják azt is, hogy nem csinálnak semmit, de dönthetnek úgy is, hogy kevésbé fűtenek, inkább biciklivel járnak, nem autóval, rövidebb ideig zuhanyoznak, és a ruháikat kiszellőztetik ahelyett, hogy azonnal kimosnák”.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányában is helyet kapott az energiaellátás kérdése, és kiderült, hogy ő is úgy véli, hogy „lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni“.
Fekete-Győr kiemelte, hogy „Orbán Viktor 2018-ban azt ígérte, hogy 2022-re függetlenek leszünk az orosz energiától. Jelenleg Magyarország nyersolajtól való függősége Oroszország irányába 65 százalék. Sehol nem állunk a függetlenedésben“.
„Ha azt kérdezi, hogy szeretném-e, hogy a magyarok 7-800 forintot fizessenek egy liter benzinért, az a válaszom, hogy nem szeretném. Ha a kérdése az, hogy szeretném-e, hogy függetlenedjünk az orosz energiától, határozottan igen. Ugyanakkor ez nem megy egyik napról a másikra“ – jegyezte meg.
Hozzátette, „érthetetlen, hogy a szélerőműveket Magyarországon betiltották, miközben Hegyeshalom után forognak az osztrák szélkerekek, és termelik a megújuló energiát. A kormány alternatív lépéseket nem tett, mi viszont javasolni fogunk döntéseket. Egy biztos: időre van szüksége a magyar gazdaságnak az átálláshoz, és fenntartható kompromisszumot kell kötni az Európai Unióval“.
