Komoly áttörést értek el az orvostudományban, ugyanis rájöttek, milyen módszerekkel lehet a leukocitákat arra ösztönözni, hogy sokkal erőteljesebb immunválaszt adjanak a különféle betegségekre.

A fehérvérsejtek legfőbb feladata, hogy fertőzés esetén gyengítse vagy teljes mértékben eltávolítsa a gyulladást a szervezetből, ezért talán az immunrendszer egyik legfontosabb összetevőjének számítanak.

Kutatók azt szerették volna megvizsgálni, vajon rejlik-e potenciál a leukociták ezen tulajdonságában például az akut légúti distressz szindróma (ARDS) kezelése szempontjából, ami érintheti a COVID-19 pácienseket is. Az ARDS lényegében egy súlyos légzési elégtelenség, amit a tüdőben felgyülemlett folyadék válthat ki.

A tanulmány főszerzője, a chicagói Illinois Egyetem (UIC) farmakológiai és regeneratív orvoslás tudományának professzora, Asrar Malik elmondta,

„Rájöttünk, hogy a makrofágok programozása nemcsak az immunrendszer által történik, hanem a környezettől is függ, amiben éppen tartózkodnak.”

A makrofágok azok az immunsejtek, amelyek megkeresik a veszélyforrást, körülölelik, majd elkezdik őket nemes egyszerűséggel felfalni, a legfrissebb kutatások során pedig kiderült, hogy a gyulladások kontrollálásában szintén kulcsszerepet játszhatnak.

Habár a kisebb gyulladásokkal szemben hatékonyan küzdenek meg ezek a sejtek, így komoly probléma nem alakul ki a szervezetben, egy elhúzódó, hosszú betegség fennállása esetén súlyosan károsodhatnak a szövetek és a szervek is.

A makrofágok egyszerre képesek a gyulladások okozóit kordában tartani és mindeközben ellenőrizni, de ha kell, akár fel is erősíthetik a folyamatokat. A kutatócsapat egereknél próbálta meghatározni, pontosan milyen arányban kéne alkalmazni ezeket a tulajdonságokat annak érdekében, hogy visszaszorítsák a túlzott intenzitású gyulladásokat.

„Bemutattuk, hogy a tüdőben lévő, véredényképzésért felelős endoteliális sejtek nélkülözhetetlennek bizonyultak a makrofágok szövet-újjáépítési és gyulladásellenes funkcióinak programozásában.”

mondta Dr. Jalees Rehman, a tanulmány társszerzője.

A tudósok találtak egy speciális fehérjét, az úgynevezett R-szpondin-3-at, ami magas koncentrációban volt jelen a vérben sérülés és gyulladás közben. Következő lépésben a kísérleti rágcsálókat genetikailag úgy módosították, hogy a sejtjeikből hiányozzanak ezek a fehérjék, ezáltal a makrofágok többé nem tompították el a gyulladásokat.

„Mindezek következtében a tüdők még jobban megsérültek. Többféle tüdőgyulladásos modellnél is megnéztük, miként viselkednek a sejtek – kijelenthetjük, hogy a véredények komoly instruktív szerepet töltenek be a makrofágok programozásában.”

tette hozzá Bisheng Zhou, az UIC kutatója.

A felfedezéssel előrelépéseket tehetnek az ARDS terápiájával kapcsolatban, de megérthetik azt is, miért lehetséges, hogy egyes COVID-19 páciensek betegségének prognózisa és kórlefolyása sokkal kedvezőbb a többiekhez képest.

Ne hagyd ki:

https://liner.hu/oltas-helyett-orrspray-formajaban-beadhato-koronavirus-elleni-vakcinat-fejlesztettek-ki/