A Fehér Ház „terrortámadásnak” titulálja a Capitolium ostromát, és támogatja a „szélsőségesek” internetes tisztogatását
A Fehér Ház kedden közzétett egy jelentést, amely a január 6-i Capitoliumi zavargást „belföldi terrortámadásnak” minősíti, és támogatja a „szélsőséges” tartalmak internetes tisztogatását.
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
MTI/EPA/Will Oliver
A leírás valószínűleg heves ellenérzéseket vált ki Donald Trump volt elnök szövetségesei részéről, akik szerint a zavargást, amely megzavarta Biden elnök győzelmének igazolását, a politikai cenzúra elősegítésére használták fel. A Biden-kormány jelentése emellett a szövetségi hatóságok és az internetes magáncégek közötti fokozott együttműködésre szólít fel, és arra utasítja az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg, szükséges-e egy új, belföldi terrorizmus elleni törvény.
A Capitolium ostromát egy lapon említik az 1921-es tulsai faji mészárlással – amely becslések szerint 75-300 ember halálát okozta – és az 1995-ös oklahomai robbantással, amely 168 halálos áldozatot követelt.
„Belföldi terrortámadásokat az Egyesült Államokban is gyakran követtek el a kormányzati intézményeinkkel szemben állók. 1995-ben, az Egyesült Államok történelmének legnagyobb belföldi terrorcselekményében egy kormányellenes erőszakos szélsőséges robbantott bombát az oklahomai Alfred P. Murrah szövetségi épületben, 168 ember – köztük 19 gyermek – halálát okozva és több száz embert megsebesítve”
– áll a jelentésben.
Biden a jelentést hivatalba lépésének első hetében kérte – mindössze néhány nappal a Capitoliumban történt vérengzés után, amely miatt mintegy 440 ember ellen emeltek vádat. Bár a terrorizmus kifejezés tágan értelmezi a politikai célú erőszak alkalmazását, a január 6-i események leírására használt terminológia gyakran vitát vált ki. Sok demokrata például a „lázadás” kifejezést használja, amit a republikánusok túlfűtöttnek tartanak. Az ostrom számos részlete továbbra sem ismert, többek között az sem, hogy a résztvevők előre eltervezték-e a Capitolium biztonsági övezetének áttörését.
A zavargás során három Trump-párti halt bele orvosi vészhelyzetbe, egy másik, a 36 éves Ashli Babbitt pedig halálos lövést kapott egy rendőrtől, amikor megpróbált bemászni egy kitört ablakon keresztül a képviselőház elnökének előcsarnokába. A Capitoliumi Rendőrség egyik tisztje, a 42 éves Brian Sicknick, aki maga is Trump támogatója volt, agyvérzésben halt meg, miután visszaverte a tömeget. Halálát eredetileg tévesen egy tűzoltó készülékkel való agyonütés következtében bekövetkezettnek jelentették. Legalább két rendőr és egy állítólagos rendbontó is öngyilkosságot követett el a zavargásokat követően.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő egy sajtóértekezleten megvédte a Capitolium ostromának szerepeltetését, megjegyezve, hogy a jelentésben szerepel a 2017-es kongresszusi baseball-lövöldözés is, amelyet Bernie Sanders szenátor egy baloldali támogatója követett el republikánus kongresszusi tagok ellen.
„Ez egy olyan stratégia, amely agnosztikus a politikai ideológiát illetően vagy a spektrumon kívül. Ami számít, az az, amikor az egyének politikai vagy egyéb sérelmeiket veszik elő, és ezt elfogadhatatlanul, jogellenesen erőszakos cselekedetekké alakítják. Ez az a pont, ahol ez a dokumentum hatálya alá tartozik. Ez az a pont, ahol ez olyanná válik, ami belföldi terrorizmusnak minősül, és olyan választ igényel, amely nemcsak a közbiztonságot védi, hanem bizonyos értelemben védelmet nyújt a demokratikus integritásunkat fenyegető veszélyekkel szemben is”
– mondta Sanders.
A dokumentum szerint az Egyesült Államok támogatja a Christchurchi Felhívást a terrorista és erőszakos szélsőséges online tartalmak felszámolására, amelyet a 2019-ben egy új-zélandi mecsetben 51 ember meggyilkolását követően az online elérhető tartalmak visszaszorítására hoztak létre. A külügyminisztérium májusban csendben támogatta ezt a magán- és állami nemzetközi korlátozási törekvést.
„Az Egyesült Államok támogatja a Christchurchi Felhívást a terrorista és erőszakos szélsőséges online tartalmak felszámolására. Üdvözöljük a Christchurchi Felhívás azon megfogalmazását, amely hangsúlyozza az online terrorista tartalmak által jelentett nagyon is valós fenyegetés kezelésének fontosságát, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett”
– áll az új dokumentumban.
A New York Post azt írja, a jelentés nagy része a magánszektorbeli együttműködést hangsúlyozza: az olyan platformok, mint a Facebook és a Twitter, már betiltották vagy határozatlan időre felfüggesztették Trumpot és számos támogatóját a capitoliumi zavargást követően, a Biden-kormány új dokumentumát pedig felhasználhatják álláspontjuk megerősítésére.
„Az egyének toborzása és mozgósítása a belföldi terrorizmushoz sokféle környezetben történik, személyesen és online egyaránt. Ezek a tevékenységek egyre inkább az internetalapú kommunikációs platformokon zajlanak, beleértve a közösségi médiát, az online játékplatformokat, a fájlfeltöltő oldalakat és a végponttól végpontig titkosított csevegőplatformokat, még akkor is, ha ezek a termékek és szolgáltatások gyakran más fontos előnyöket is kínálnak” – áll a Fehér Ház dokumentumában.
„Fel kell tennünk a kérdést, hogy a jogalkotási reformok érdemben és lényegesen növelhetik-e képességünket arra, hogy megvédjük az amerikaiakat a belföldi terrorcselekményektől, miközben egyidejűleg védekezünk a túlkapásokkal való esetleges visszaélések ellen. Különösen új büntetőjogi törvényeket csak annak alapos mérlegelése után szabad keresni, hogy szükség van-e rájuk, és ha igen, milyen módon, hogy segítsék a kormányt a belföldi terrorizmushoz hasonló összetett, sokrétű kihívások kezelésében, és csak úgy, hogy közben biztosítsák a polgári jogok és a polgári szabadságjogok védelmét”
– áll a dokumentumban.
