Az európai vezetők egyre inkább számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Donald Trump amerikai elnök feladja Ukrajna támogatását. A Telegraph diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy európai tisztviselők új terveken dolgoznak, melyek célja Ukrajna hosszú távú támogatása amerikai részvétel nélkül, ami horribilis pénzeket emésztene fel.

A hágai találkozón részt vevő magas rangú diplomaták szerint az eredeti célkitűzés – egy békefenntartó misszió létrehozása a tűzszünet betartásának ellenőrzésére – háttérbe szorult. Ehelyett a hangsúly most arra helyeződik, hogy miként lehetne hosszú távon fenntartani Ukrajna védelmét, abban az esetben is, ha az USA visszavonja közvetlen támogatását, mely gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet.

A korábbi tervek alapján az Egyesült Királyság és Franciaország vezette volna azt az úgynevezett „hajlandók koalícióját”, amely a tűzszünet életbe lépése után vonult volna be Ukrajnába elrettentő erőként. A koalíció megalakulásáról március végén 31 ország vezetői tárgyaltak Párizsban, ám máig csak néhány állam vállalt konkrétan katonai részvételt. Több ország is jelezte, biztosan nem küld katonákat, ugyanis annak rendkívül súlyos következményei lehetnek.

Az USA a kiszállás küszöbén állhat

A Telegraph egyik forrása szerint „ideje belátni, hogy az Egyesült Államok soha nem fog ebben részt venni”. Ez a kijelentés tükrözi az európai fővárosok növekvő aggodalmát Trump NATO-ellenes retorikája és Ukrajna háborús erőfeszítéseivel szembeni bírálatai miatt. Trump nemrég ismét kijelentette, feladná a háború lezárására tett amerikai törekvéseket, ha nem történik kézzelfogható előrelépés. Egyúttal jelezte, kész személyesen is tárgyalni a háborús felek elnökeivel.

Egy meg nem nevezett európai diplomata azt mondta, a megbeszélések egyik kulcskérdése az volt, miként lehet fenntartani a támogatást egy olyan forgatókönyv mellett, melyben az USA gyakorlatilag csak korlátozott mértékben – például hírszerzési információk megosztásával – vesz részt a segítségnyújtásban. Emellett szóba került az Oroszországgal szembeni gazdasági nyomás fokozása is, amit Zelenszkij régóta kér a Nyugattól.

Szintén tárgyaltak arról, hogy Zelenszkijt mégis meghívnák a júniusi NATO-csúcsra Hágába, annak ellenére is, hogy Trump erősen és nyíltan ellenzi Ukrajna NATO-tagságát. Mint arra a The Kyiv Independent is kitért, az olasz ANSA hírügynökség korábban arról számolt be, hogy az USA nem támogatja Zelenszkij részvételét, bár ezt Marco Rubio amerikai külügyminiszter gyorsan cáfolta.

Ukrajna álláspontja mindenesetre világos, Andrij Szibiga külügyminiszter márciusban határozottan visszautasította, hogy országa lemondjon a NATO-hoz vagy az EU-hoz való csatlakozás jogáról egy esetleges békemegállapodás feltételeként. Ezzel szemben az USA elnöke többször is hangoztatta, épp Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései váltották ki az orosz agressziót.