Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Érintetlen állapotban maradt fenn az utókor számára egy 28 ezer éves barlangi oroszlánkölyök

Érintetlen állapotban maradt fenn az utókor számára egy 28 ezer éves barlangi oroszlánkölyök

Érintetlen állapotban maradt fenn az utókor számára egy 28 ezer éves barlangi oroszlánkölyök
Twitter/AFP

Tökéletes állapotban, fogaival, lágyszöveteivel és bőrével együtt őrizte meg a szibériai permafroszt réteg egy 28 ezer évvel ezelőtt élt oroszlánkölyök tetemét.

Az MTI riportjából kiderült, a Spartának becézett fiatal nőstény egyike annak a két barlangi oroszlánkölyöknek, amelyet 2017-ben és 2018-ban fedeztek fel mamutagyarvadászok az orosz Távol-Keleten lévő Szemjueljah folyó partján.

A szakemberek eleinte úgy vélték, hogy a kölykök testvérek lehettek, mivel egymástól 15 méterre fedezték fel őket, ám egy új tanulmány szerint nagyjából 15 ezer év „korkülönbség” van köztük. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a Boriszra keresztelt másik kölyök csaknem 43 500 éves.

Valószínűleg Szparta a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt jégkorszaki állat; szinte teljesen sértetlen, leszámítva, hogy a bundája kissé zilált. Még a bajusza is megvan” – mondta Love Dalen, a stockholmi Paleogenetikai Központ professzora, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, hogy Borisz ugyan egy kicsit viharvertebb, de azért ő is jó állapotban maradt fenn. A Quaternary folyóiratban publikált tanulmány szerint mindkét kölyök 1-2 hónapos lehetett, amikor elpusztult. Haláluk oka nem egyértelmű, de nincsenek ragadozó támadására utaló nyomok.

A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták. “Az állapotuk azt jelzi, hogy rendkívül gyorsan kerültek a föld alá. Lehetséges, hogy földcsuszamlás végzett velük, vagy beleestek egy, az örökké fagyott talajon képződött hasadékba” – mondta a szakember.

Dalen szerint a következő lépés Sparta DNS-ének szekvenálása lesz, ami segíthet feltérképezni a több ezer éve kihalt faj evolúcióját, egyedi genetikai sajátosságait és populációjának méretét. Valerij Plotnikov, a tanulmány egy másik szerzője szerint kollégáival abban reménykednek, hogy anyatejmaradványokat is sikerül kinyerniük a kölyök testéből. “Ez alapján meghatározhatnánk az anyaállat étrendjét” – jegyezte meg a szakember.