Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Érintetlen állapotban maradt fenn az utókor számára egy 28 ezer éves barlangi oroszlánkölyök

Tökéletes állapotban, fogaival, lágyszöveteivel és bőrével együtt őrizte meg a szibériai permafroszt réteg egy 28 ezer évvel ezelőtt élt oroszlánkölyök tetemét.

...svg content...Twitter/AFP
Tudomány
Author image

Kulcsár Péter

Szerkesztő

Az MTI riportjából kiderült, a Spartának becézett fiatal nőstény egyike annak a két barlangi oroszlánkölyöknek, amelyet 2017-ben és 2018-ban fedeztek fel mamutagyarvadászok az orosz Távol-Keleten lévő Szemjueljah folyó partján.

A szakemberek eleinte úgy vélték, hogy a kölykök testvérek lehettek, mivel egymástól 15 méterre fedezték fel őket, ám egy új tanulmány szerint nagyjából 15 ezer év „korkülönbség” van köztük. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a Boriszra keresztelt másik kölyök csaknem 43 500 éves. Soron kívül A havazás megbénította a vasúti közlekedést – masszív késések és kimaradó járatok

Valószínűleg Szparta a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt jégkorszaki állat; szinte teljesen sértetlen, leszámítva, hogy a bundája kissé zilált. Még a bajusza is megvan” – mondta Love Dalen, a stockholmi Paleogenetikai Központ professzora, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, hogy Borisz ugyan egy kicsit viharvertebb, de azért ő is jó állapotban maradt fenn. A Quaternary folyóiratban publikált tanulmány szerint mindkét kölyök 1-2 hónapos lehetett, amikor elpusztult. Haláluk oka nem egyértelmű, de nincsenek ragadozó támadására utaló nyomok.

A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták. “Az állapotuk azt jelzi, hogy rendkívül gyorsan kerültek a föld alá. Lehetséges, hogy földcsuszamlás végzett velük, vagy beleestek egy, az örökké fagyott talajon képződött hasadékba” – mondta a szakember.

Dalen szerint a következő lépés Sparta DNS-ének szekvenálása lesz, ami segíthet feltérképezni a több ezer éve kihalt faj evolúcióját, egyedi genetikai sajátosságait és populációjának méretét. Valerij Plotnikov, a tanulmány egy másik szerzője szerint kollégáival abban reménykednek, hogy anyatejmaradványokat is sikerül kinyerniük a kölyök testéből. “Ez alapján meghatározhatnánk az anyaállat étrendjét” – jegyezte meg a szakember.