Paleontológusok leírtak egy 80 millió évvel ezelőtt élt, „dühös szemöldökkel” és csonka farokkal rendelkező moszaszauruszfajt, amely a germán mitológiában szereplő Jörmungandr tengeri kígyóról kapta a nevét.
Jelentős felfedezést tettek Patagóniában őslénykutatók, ugyanis egy olyan dinó fosszíliáira bukkantak, amely hihetetlen erős hallással rendelkezett.
Egy oviraptoszaurusz megkövesedett maradványait találták meg paleontológusok a kínai Kancsou városában.
Görög kutatók a vulkanikus Leszbosz szigetén egy egészen ritka megkövesedett fára bukkantak, amelynek ágai és gyökerei 20 millió év után is épek maradtak.
A Tyrannosaurusok a kréta földtörténeti korszak rettegett ragadozóinak számítottak Ázsiában és Észak-Amerikában, ami nem véletlen, hiszen a legújabb kutatások eredményei alapján a kölykeik is alapból vérszomjas gyilkosként jöttek a világra.
A paleontológusok hatalmas, 98 millió éves kövületeket ástak elő Délnyugat-Argentínában, amelyek valószínűleg a valaha felfedezett legnagyobb testű dinoszauruszhoz tartozhattak.
A paleontológusok szerint a kövületekben fennmaradt lábnyomok a 252 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás utáni időszakból származhatnak.
Az evolúció gyakran előrejósolhatatlan – nagyjából 230 millió évvel ezelőtt a kutyával azonos méretű ragadozó dinoszaurusz, a Buriolestes schultzi szaladgált Brazília őserdeiben, későbbi leszármazottai, a Diplodocusok és a Brachiosaurusok már több tíz méter hosszúra és több száz tonnásra nőttek.
Ha hihetnénk a Jurassic World filmnek, akkor a pteroszauruszok könnyedén felfalhatnának egy emberméretű áldozatot is, a legújabb kutatásokból azonban kiderült, hogy egyáltalán nem számítottak veszedelmes élőlényeknek.
Az ősi fosszíliákban talált minták a kutatók szerint akár 313 millió évesek is lehetnek.
A Chicagói Field Természettörténeti Múzeum kutatócsapat egy majdnem 170 éve húzódó rejtélyt oldott meg a különös élőlénnyel kapcsolatban.