Az emberi emlékezet célzott befolyásolásának lehetősége, amely évtizedeken át csupán a sci-fi területére korlátozódott, napjainkban egyre kézzelfoghatóbb realitássá válik a Wake Forest Egyetem Orvostudományi Karának, a Columbia Egyetemnek és a New York-i Egyetemnek köszönhetően. 

Robert Hampson, a Wake Forest Egyetem idegtudósa munkatársaival együtt ugyanis forradalmi eredményeket ért el az emlékek megerősítésének területén. „Nagy örömmel tölt el az a gondolat, hogy képesek lehetünk egy emléket előhívni, tárolni és alaposan megvizsgálni”, nyilatkozta a kutató.

A kutatócsoport kilenc, epilepsziában szenvedő páciens agyába beültetett implantátumok segítségével tanulmányozta a hippokampusz – az emlékek feldolgozásáért felelős agyterület – elektromos aktivitását. A vizsgálat során a résztvevők képfelismerési teszteken vettek részt, miközben a szakemberek részletesen dokumentálták az egyes képekhez kapcsolódó idegsejtaktivitási mintázatokat.

Az ezt követő kísérletben nyolc további önkéntes esetében alkalmaztak olyan kisebb elektromos impulzusokat, amelyek az előzőleg rögzített mintázatokat utánozták. A stimuláció eredményeként a résztvevők képekhez kapcsolódó memóriateljesítménye 35-40 százalékkal javult, ami rendkívül biztatónak tekinthető az Alzheimer-kór és az agysérülések kezelésének szempontjából.

Az emlékek törlésének új dimenziói

A Columbia Egyetem kutatócsoportja Samuel Shaher vezetésével ezzel párhuzamosan az emlékek szelektív törlésének lehetőségét vizsgálja. A tengeri nyulak néven ismert puhatestűek idegsejtjein végzett kísérletek során sikerült olyan molekuláris mechanizmust azonosítaniuk, amely lehetővé teszi bizonyos emlékek célzott törlését más emlékek érintetlenül hagyása mellett.

A felfedezés különösen ígéretesnek tűnik a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. „A traumatikus emlékek gyakran vezetnek ahhoz, hogy az agy egy semleges élményt veszélyesként azonosít, ugyanakkor fontos, hogy ne töröljük az eseményhez kapcsolódó összes információt, amelyek később hasznosak lehetnek”, magyarázta Shaher.

Andre Fenton, a New York-i Egyetem idegtudósa mindazonáltal felhívta a figyelmet a memóriamanipuláció etikai vonatkozásaira is. „Személyiségünk alapját élményeink és az azokhoz kapcsolódó emlékeink alkotják. Egy személy emlékeinek módosítása tulajdonképpen az egyén személyiségének megváltoztatását jelentheti, ezért rendkívül körültekintően kell eljárnunk”, hangsúlyozta a szakember.