Életeket mentett a koronavírus-karantén, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk
A koronavírus-járvány első hulláma során a vírus elleni védekezés legelterjedtebb módja a vesztegzár volt, legyen az lokális vagy országos szintű. Az egész nyugati világ leállt annak érdekében, hogy lassuljon a vírus terjedése.
A koronavírus-járvány első hulláma során a vírus elleni védekezés legelterjedtebb módja a vesztegzár volt, legyen az lokális vagy országos szintű. Az egész nyugati világ leállt annak érdekében, hogy lassuljon a vírus terjedése.
Az Egészségügyi Világszervezet ugyan nemrégiben jelezte, hogy a karanténnak olyan formában, ahogy tavasszal tettük, nem sok értelme van, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai által készített tanulmány azonban egy nagyon fontos előnyre rávilágított: csökkent a légszennyezés mértéke Európában és Kínában, így akár több tízezer idő előtti halálozást előzhettünk meg.
A The Lancet Planetary Health nevű szaklapban publikált tanulmány szerint Kínában február és március között 29.7 százalékkal, míg Európában február és május között 17.1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés, vagyis a PM2.5 szállóporszemcse mértéke, melyet elsősorban az ipari és a közlekedés bocsájt ki.
A kutatás – melyet Európa és Kína körülbelül 2500 helyszínén végeztek – szerint februárban és márciusban a légszennyezettség összefüggésében 24 ezer korai halálozást előztek meg a vesztegzárakkal Kínában, míg Európában csak 2190-et, de ott mérsékeltebb is a légszennyezettség mértéke, mint Kínában.
Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint a légszennyezés az első a környezeti ártalmak miatti halálokok között, 2016-ban például világszerte 4.2 millió ember idő előtti halálát okozta, különösen Délkelet-Ázsia és a Nyugat-Csendes-óceán régiójában. A légszennyezett helyeke ugyanis megugrik a valószínűsége a tüdőrákban, krónikus tüdőbetegségben, és iszkémiás szívbetegségben való elhalálozás valószínűsége.
