Elemzők mondták el, feltámadhat-e még az MSZP, és mi lesz az ellenzékkel
Az MSZP mindkét társelnöke lemondott, viszont a Párbeszéd-Zöldek vasárnapi kongresszusán újraválasztották a párt társelnökeinek Szabó Rebekát és Barabás Richárdot. Egyes elemzők szerint ezeket a kis pártokat szociológiailag már nem lehet pártként definiálni.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Mint ismert, az MSZP országos választmányi ülésén lemondott tisztségéről a párt két társelnöke, Komjáthi Imre és Kunhalmi Ágnes. Emellett úgy tudni, az elmúlt napokban több szocialista politikus, köztük Lamperth Mónika és Lendvai Ildikó is szorgalmazta a lemondásukat, továbbá egy tisztújítást. Később Kunhalmi is megszólalt a lemondás kapcsán, mint fogalmazott, „továbbra is meggyőződése, hogy nincs jó társadalom baloldal nélkül”. Emellett kijelentette: „az előttem álló időszak feladata világos”. Komjáthi pedig az ATV-nek azt nyilatkozta, le kellett mondaniuk azért, mert „a politikai felelősséget vállalni kell”, s úgy látja, továbbra is képviselniük kell a magyar dolgozó embereket.
„Az összefogás tekintetében a legfontosabb tanulság az, hogy az MSZP kezdeményezése – amit már 2023 januárjában megtettünk –, hogy az összes demokratikus ellenzéki párt fogjon össze, és együtt próbáljon meg váltást elérni, az helyes volt” – mondta. „Az nem, hogy elutasították ezt a törekvésünket. Jött egy későn jövő szövetség, amely már nem tudott érdemben változtatni. Az MSZP nem fog beolvadni más pártokba” – fogalmazott Komjáthi. Hozzátette azt is, hogy gyorsabb döntéshozatalt, modernebb felépítést szeretnének a pártban kiépíteni, ősszel pedig új vezetése lesz az MSZP-nek. Nagy Attila Tibor politikai elemző pedig arról beszélt, miszerint várható volt az MSZP társelnökeinek lemondása.
„Azért nem lehet még mondani, hogy meghalt a szocialista párt, mert a frakciójuk még létezik, illetve van néhány polgármesterük, akik többpárti támogatással, de megmaradtak, például a fővárosban is van több, és lehet egy-két olyan húzó ember, akiknek esetleg jó esélyük van egyéni választókerületben újraindulni. Ilyen lehet Hiller István” – részletezte. Ezután Böcskei Balázs elemző vette át a szót, aki számára a valódi kérdés, hogy az MSZP folytatni kívánja-e eljelentéktelenedését. Az elmúlt évek közvélemény-kutatásai alapján megkockáztatja, az MSZP-nek nem szavazatszerző, hanem szavazattaszító képessége van. Az ellenzéki kis pártok tekintetében szintén szkeptikus a szakember.
„Össze lehet-e a semmit gyűjteni. Ezek a pártok, mint szervezeti erők, nem értelmezhetők, és ha úgy tetszik, egy bármilyen politikai szövetségi politikában gondolkozó párt számára nem is hasznosak. Majdhogynem azt mondjuk, hogy foglalják a médiateret, foglalják a beszédhelyzeteket, és leginkább csak megoldandó feladatokat okoznak úgy, hogy hozzáadott értékük nincsen” – vélekedett. Majd hozzáfűzte: már nem beszélhetünk szövetségről, hiszen nem létező szereplőkkel nem lehet szövetséget kötni. Úgy véli, a Mi Hazánk Magyar Péter megjelenése ellenére bizonyította, hogy szavazati erejüket megtartva, elérték az európai parlamenti küszöböt.
Míg Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese a csatornának arról nyilatkozott, a párt „úgy tudta növelni az európai parlamenti választáson a százalékos támogatottságát a két évvel ezelőtti országgyűlési választáshoz képest, hogy Magyarország legszegényebb pártja vagyunk, illetve a legelhallgatottabb párt is”. Közben a Párbeszéd-Zöldek vasárnapi kongresszusán újra megszavazták társelnöknek Szabó Rebekát és Barabás Richárdot. A választások estéjén kilépő Tordai Bence az Index-nek azt nyilatkozta: „Meggyőződése, hogy a DK-val és az MSZP-vel kötött megegyezés nem összefogás, hanem önfeladás volt”. De Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője is elmondta véleményét pártja és a baloldal jövőjéről, erre ebben a cikkben tértünk ki bővebben.
