Egy lusta fekete lyuk miatt csak úgy ontja magából az új csillagokat ez a galaxishalmaz
Egy távoli galaxis-csoportosulásban szinte megállíthatatlan tempóban keletkeznek az újabbnál újabb égitestek – asztronómusok végre kiderítették, mi állhat a jelenség hátterében.
Egy távoli galaxis-csoportosulásban szinte megállíthatatlan tempóban keletkeznek az újabbnál újabb égitestek – asztronómusok végre kiderítették, mi állhat a jelenség hátterében.
A The Astrophysical Journal Letters tudományos lapban publikált tanulmányból megtudhatjuk, hogy valószínűleg a halmaz közepén lévő szupermasszív fekete lyuk lehet a ludas, amely meglehetősen inaktívnak bizonyult az elmúlt időszakban.
A csillagászok egyelőre nem teljesen biztosak abban, miért ennyire csendes ez a fekete lyuk, azt viszont tudják, hogy hiánya miatt a galaxishalmaz a Tejútrendszerhez képest 300-szor gyorsabban szüli csillagait.
A legvalószínűbb magyarázat szerint az objektum szó szerint éhezik. A SpARCS1049 névre keresztelt cluster több százezer galaxisból áll, azonban a centrális galaxis, ahol a szupermasszív fekete lyuknak lennie kellene, sokkal távolabb van a legsűrűbb csillagrendszertől, ami azt jelenti, kifogyhatott a kozmikus üzemanyagból.
„A következő hasonlat jutott eszembe: amikor nincs otthon a macska, cincognak az egerek. Itt a macska, vagyis a fekete lyuk csendes, míg az egér, azaz a csillagok rendkívül aktívak.”
mondta Julie Hlavacek-Larrondo a Montreali Egyetem professzora és a kutatás főszerzője.
A SpARCS1049-hez hasonló galaxishalmazok esetében a szupermasszív fekete lyukak óriási energiákat szabadítanak fel, miközben elnyelik a kozmikus anyagokat, ezáltal a közelben lévő objektumok kivétel nélkül hihetetlen magas hőmérsékletre hevülnek, ezek a folyamatok pedig meggátolják a csillagok születését.
„Mivel a fekete lyukak nem pumpálnak kellő mennyiségű energiát a környezetükbe, a gázok elég hidegek maradhatnak ahhoz, hogy a csillagok lenyűgöző mértékű kialakulása létrejöhessen. Az ilyen leállás következtében születhetett meg a legtöbb csillag a világegyetem korai szakaszában.”
tette hozzá Carter Rhea, a Montreali Egyetem asztronómusa.
Ne hagyd ki:
