Égszínkéken izzó égitestté változtatják az Europát a Jupiterről érkező radioaktív sugarak

A Jupiter negyedik legnagyobb holdja pompás kék színt ölt magára, mivel folyamatosan a Naprendszer gázóriásából származó nagy energiájú sugarakat kell visszavernie.

Amikor a Holdat látjuk szürkés-sárgás színvilágával az éjszakai sötét égbolton, akkor lényegében a Napból érkező fénysugarak visszaverődését érzékeljük. Ez a jelenség elmondható szinte mindegyik égitestre a Naprendszerben, azonban a Jupiter holdjai rendkívül radioaktív környezetben léteznek, melyben a gázóriás szubatomi részecskéi általi állandó bombázásának vannak kitéve. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Hogy jobban megérthessük, mi okozhatja az Europához hasonló holdak felszínén a sugárzással kapcsolatos hatásokat, a NASA kutatói egy modellt készítettek a marylandi Gathersburgben található laboratóriumban, majd az ICE-HEART (Ice Chamber for Europa’s High-Energy Electron and Radiation Environment Testing) névre keresztelt jégkamrába helyezték.

Elsősorban azt szerették volna a kísérlettel megnézni, miként befolyásolják a radioaktív sugarak a szerves anyagokat. Mivel az Europa felszínének nagy része magnézium-szulfát és nátrium-klorid sókban gazdag jégből áll, ez a réteg alulról állandóan szivárog, ezáltal a sötétben pazar fényekben világít, a színek árnyalatát pedig éppen a sótartalom határozza meg.

Mindez azt jelenti, hogy az Europa sötét oldalán különböző fények sziporkáznak a sötétebb zöldtől kezdve a tengerkéken keresztül egészen a hófehérig. A hold az izzását főleg a jégréteg sugárelnyelő képességének köszönheti.

A NASA szerint a radioaktív sugárzásra már korábban is számítani lehetett, az viszont még a csillagászokat is meglepte, hogy a laboratóriumi modellel ennyire tökéletesen szimulálni tudták a holdon uralkodó körülményeket.

Az amerikai űrhivatal Europa Clipper missziója előreláthatólag 2024-ben indulhat. A küldetés során a jelenleg is fejlesztés alatt álló űrszondával feltérképezhetik a Jupitert, valamint a körülötte keringő holdak nagy részét, ezáltal betekintést nyerhetnek a tudósok a Naprendszer ezen rejtélyes szegletébe.