Súlyos hiányosságok nehezítik az ebolajárvány elleni fellépést a Kongói Demokratikus Köztársaságban, miközben a fertőzés már több mint 180 ember életét követelte. Az Orvosok Határok Nélkül június 15-én közölte, hogy a védekezés nem tart lépést a járvány terjedésével.

A WHO legfrissebb adatai szerint eddig 782 megerősített esetet regisztráltak az országban, amelyek közül 181 halállal végződött. A szomszédos Ugandában további 19 fertőzést azonosítottak, két halálesettel. A segélyszervezet úgy látja, a tényleges számok ennél jóval magasabbak lehetnek.

A járványt május 15-én hirdették ki a közép-afrikai országban, azóta jelentősen bővítették a reagálást. Ennek ellenére a szervezet szerint továbbra sem látható tisztán a krízis valódi kiterjedése. „Egy hónappal a bejelentés után az ebolajárvány gyorsabban terjed, mint ahogy reagálni tudunk rá” – közölte Kate White, az MSF kongói sürgősségi orvosi koordinátora.

„Senki sem tudja pontosan, mekkora a járvány valós mérete, és azt sem, pontosan hol terjed a vírus.” Tájékoztatása szerint Ituri tartomány legtöbb kezelőközpontja túlterhelt, a betegek jelentős része már előrehaladott állapotban érkezik. Hozzátette, hogy a fertőzöttek többségét korábban nem azonosították kontaktként, és nem álltak megfigyelés alatt, mielőtt orvosi segítséget kértek volna.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A vírus, ami halálos

A jelenlegi megbetegedéseket a vírus Bundibugyo törzse okozza, amely ellen nem áll rendelkezésre engedélyezett vakcina vagy célzott kezelés. A fertőzések gócpontja az északkeleti Ituri tartomány, ugyanakkor Észak-Kivuban és Dél-Kivuban is azonosítottak eseteket – írja a Straits Times.

A vírus szoros érintkezéssel és testnedvekkel terjed, súlyos, vérzéses lázat okozhat. A szakértők szerint hetekig észrevétlenül terjedhetett, mielőtt hivatalosan is járvánnyá nyilvánították volna. A biztonsági helyzet több érintett térségben instabil, ami megnehezíti az egészségügyi csapatok munkáját és a közösségek elérését. Az MSF szerint még a stabilabb régiókban sem elegendő az esetek felderítése, a mintavétel, a kontaktkutatás és a fertőzési láncok követése.

White úgy fogalmazott, „a tesztelés továbbra is az egyik legsúlyosabb gyenge pont a járványkezelésben”. Bár a laboratóriumi kapacitást bővítették, és a Bundibugyo-vírus kimutatására fejlesztett mobil tesztkészletek is megérkeztek Kelet-Kongóba, számos közösség továbbra is nehezen fér hozzá ezekhez az eszközökhöz. Közben a kezelőközpontok jelentős késedelmekkel kapják meg a laboreredményeket, Észak-Kivuban pedig mindössze egyetlen labor képes vérminták vizsgálatára.

„Gyorsabb és szélesebb körben elérhető tesztelés nélkül nehéz lesz időben azonosítani az eseteket, és megfékezni a járványt” – figyelmeztetett White. Az elmúlt öt évtizedben az ebola több mint 15 ezer ember halálát okozta Afrikában. A Kongói Demokratikus Köztársaság legsúlyosabb kitörése 2018 és 2020 között zajlott, akkor közel 3500 fertőzöttből csaknem 2300-an haltak meg. Szakértők szerint sürgős intézkedések hiányában a mostani járvány akár a 2014-es nyugat-afrikai ebolaválság léptékét is megközelítheti, amely több mint 28 ezer megbetegedéssel és 11 ezer halálesettel járt.