A Rochesteri Egyetem kutatói sikeresen átültették a rendkívüli élettartamáról ismert csupasz turkáló egyik génjét egerekbe, amelyek ennek hatására egészségesebbek lettek, és mérhetően hosszabb ideig éltek, ami új távlatokat nyithat az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolásában.

A 2023-ban a Nature folyóiratban publikált vizsgálat azt mutatta, hogy a genetikailag módosított egerek medián élettartama mintegy 4,4 százalékkal nőtt a hagyományos társaikhoz képest, miközben több, életkorral összefüggő káros folyamat is lassult a szervezetükben – írja a ScienceDaily.

Akár 41 évig is élhet

A csupasz turkáló, a,o külsőre nem különösebben figyelemfelkeltő rágcsáló, akár 41 évig is élhet, ami közel tízszerese a hasonló méretű rágcsálók várható élettartamának, emellett pedig feltűnően ritkán alakul ki nála daganatos megbetegedés vagy más, időskorhoz köthető krónikus állapot.

A kutatók figyelmét különösen az keltette fel, hogy ezek az állatok nagy mennyiségben termelnek egy nagy molekulatömegű hialuronsav nevű anyagot, amely összefüggésbe hozható a daganatellenes védelemmel, a gyulladás csökkentésével és a szövetek egészségének megőrzésével.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Egyre több a bizonyíték

Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem biológia és orvostudomány professzora a tanulmány kapcsán úgy fogalmazott, hogy „kutatásunk bizonyítja az elvet, miszerint a hosszú életű emlősfajokban kialakult egyedi élettartam-mechanizmusok átvihetők más emlősökbe, és javíthatják azok élettartamát”.

A kutatócsoport Andrei Seluanov professzor vezetésével arra a génváltozatra összpontosított, amely a hialuronán-szintáz 2 fehérje termeléséért felel, és amely a csupasz turkálók esetében különösen aktív, így fokozott mennyiségben állítja elő a védő hatású molekulát.

Érezhetőek voltak a változtatások

Bár minden emlős rendelkezik a hialuronán-szintáz 2 gén egy változatával, a csupasz turkáló verziója erőteljesebb génkifejeződést eredményez, ami magasabb hialuronsavszinthez vezet a szövetekben.

A módosított egerek szervezetében több szervben is megemelkedett a hialuronán mennyisége, és ellenállóbbnak bizonyultak a spontán kialakuló daganatokkal, valamint a kémiailag előidézett bőrrákkal szemben, ugyanakkor általános egészségi állapotuk is kedvezőbben alakult az öregedés során.

A génnel ellátott egerek

Az eredmények szerint a génnel ellátott egerekben alacsonyabb szintű volt az életkorral összefüggő krónikus gyulladás, amely az öregedés egyik alapvető biológiai jellemzője, emellett bélrendszerük egészségesebb maradt, ami arra utal, hogy a nagy molekulatömegű hialuronsav részben az immunrendszer működésének befolyásolásán keresztül fejtheti ki hatását. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a pontos mechanizmus feltárásához további vizsgálatok szükségesek.

A medián élettartam növekedése ugyan mérsékeltnek tekinthető, mégis komoly jelentőséggel bír, mivel ez az első egyértelmű bizonyíték arra, hogy egy hosszú életű emlősfaj evolúciósan kialakult védelmi mechanizmusa sikeresen átültethető egy másik fajba.

10 évet ölelt fel

Gorbunova szerint „tíz évbe telt, mire a csupasz turkálóban felfedezett nagy molekulatömegű hialuronsavtól eljutottunk annak bizonyításáig, hogy ez az anyag javítja az egerek egészségét”, majd hozzátette, hogy „következő célunk ennek az előnynek az emberre történő átültetése”.

A kutatók két lehetséges irányt vázoltak fel a jövőre nézve, egyrészt a hialuronsav lebomlásának lassítását, másrészt a szervezeten belüli termelés fokozását tartják ígéretes útnak. Seluanov ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „már azonosítottunk olyan molekulákat, amelyek lassítják a hialuronán lebomlását, és jelenleg preklinikai vizsgálatokban teszteljük őket”, valamint reményét fejezte ki, hogy eredményeik „az első, de nem az utolsó példát jelentik arra, miként lehet a hosszú életű fajok alkalmazkodásait az emberi élettartam és egészség javára fordítani”.

A csupasz turkáló különleges biológiáját azóta is intenzíven kutatják, és egy 2025-ben a Science folyóiratban megjelent tanulmány egy másik fehérje, a cGAS szerepét emelte ki, amely az emberrel és az egérrel ellentétben ebben a fajban hatékonyabban segíti a DNS-károsodások javítását, ezáltal hozzájárul a genetikai állomány stabilitásának megőrzéséhez és az öregedés késleltetéséhez.