Kínai és német asztronómusok az egyik neutroncsillagból származó erőteljes röntgensugarakat vizsgálták, miközben rájöttek, a Földnél akár tízmilliószor erőteljesebb mágneses tér alakulhatott ki az égitest körül.

A GRO J1008-57 névre keresztelt neutroncsillagot egy külön csoportba, mégpedig az úgynevezett akkréciós röntgensugaras pulzárok kategóriájába sorolták. Mint az a pulzároktól elvárható, erőteljes elektromágneses sugarakat bocsájt ki magából, amelyeket a Földön úgy tudják érzékelni, mintha világítótornyokból származó villódzó fények lennének.

Az akkréciós röntgensugarak arra utalnak, hogy az anyagok folyamatosan visszahullanak a felületére, melynek következtében szakaszos energetikai röntgensugár-kitörések jönnek létre, amiket űrtávcsövekkel lehet azonosítani.

A Kínai Tudományos Akadémia és a Tübingenben található Eberhard Karls Egyetem kutatócsapata az egyik ilyen kitörést tanulmányozta annak érdekében, hogy kiszámolja, mennyire erős a szóban forgó pulzár mágneses tere.

A 2017 augusztusában észlelt felvillanás során a Hard X-ray Modulációs Teleszkópot, másik nevén az Insight-HXMT-t használták részletes megfigyelésre. Egy speciális jelet fogtak a ciklotron rezonáns szórási funkció (CRSF) segítségével, ami a felszínen szétszóródó plazma elektronjaiból kiszűrődő röntgensugarakból érkezett.

A CRSF-et 90 keV-ra mérték, ami azt jelenti, hogy a pulzár mágneses mezője több mint egymilliárd Tesla. Viszonyításképpen az eddigi legerősebb, laboratóriumi körülmények között előállított mágneses tér is „mindössze” 1 200 Teslának bizonyult, így a mostani felfedezés igencsak szenzációsnak mondható.

Kutatók úgy gondolják, ennél még sokkal masszívabb neutroncsillagok is lehetnek, amelyek akár 100 milliárd Teslára képesek, ahhoz viszont, hogy ezeket az objektumokat meg tudják vizsgálni, a mostaninál jóval precízebb eszközök kellenének.