A valóságban természetesen egészen racionális magyarázata van a jelenségnek, ugyanis nem csillagokról vagy ufókról van szó, hanem Starlink műholdakról, amelyek Samantha Lawler, a Reginai Egyetem csillagásza szerint egyre gyakrabban töltik meg az éjszakai égboltot.

Az asztronómus adjunktus a The Conversation című lapban írt egy hosszabb esszét, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az égbolton hamarosan minden 15 fénypontból egy műhold lesz csillag helyett, illetve azt jósolta, hogy a műholdas cégek, például az Elon Musk-féle SpaceX által létrehozott Starlink felemelkedése óriási hatással lesz az űrkutatásra:

„Ez pusztító lesz a kutatócsillagászat számára, és teljesen meg fogja változtatni az éjszakai égboltot világszerte.”

Lawler a vezető szerzője a The Astronomical Journal című folyóiratban megjelenésre és szakértői elbírálásra váró új tanulmánynak, amely a SpaceX-hez hasonló műholdas megakonszernek csillagászatra gyakorolt negatív hatásait és következményeit mutatja be.

Bár Lawler elismeri, hogy a SpaceX-hez hasonló cégek segítenek internet-hozzáférést létesíteni a világ olyan területein, ahol egyébként másként lehetetlen kapcsolatot biztosítani, mégis kulcsfontosságú, hogy a szabályozó szervek korlátozzák a pályán lévő műholdak számát, máskülönben a csillagokról alkotott képünk hamarosan örökre megváltozhat.

„Nem fogadhatjuk el, hogy globálisan elveszítjük az éjszakai égbolthoz való hozzáférést, amelyet azóta láthatunk és amellyel kapcsolatban állhatunk, amióta emberek vagyunk” – írta a szakember.

A Föld körüli pálya hihetetlenül zsúfolt, nem beszélve arról, hogy tele van űrszeméttel, amelyek elől még a Starlink saját műholdjait is el kellett téríteni. Hogy végül hogyan oldják meg a döntéshozók az űrügynökségekkel karöltve a helyzetet, nehéz megmondani, ám ha a sorozatos halasztásokra gondolunk, akkor könnyen lehet, hogy még évtizedeket kell várnunk a határozott lépésekre.