Attól félnek a cégek, hogy a kötelező oltás miatt elveszíthetik az alkalmazottaikat
Nem úgy sült el a kormány legújabb rendelete, mint ahogyan azt előre gondolták, a felelősség áthárítását ugyanis a cégek többsége nem vállalja.
MTI/Komka Péter
A tapasztalatok szerint az irodistáknál, szellemi foglalkozásúaknál magasabb az átoltottság, a fizikai munkát végzők esetében pedig alacsonyabb. Az alacsonyabb iskolázottságú települések viszonylatában is jóval kisebb vakcináltságról lehet beszélni, még akkor is, ha magasabb volt a halálozás korábban – mondta a G7.hu portál újságírója az ATV műsorában.
Jandó Zoltán hozzátette, szerinte a munkaerőpiacon lévő szabad munkaerő nagyon kis része oltott, ezért nagyon nehéz lenne pótolni a kieső dolgozókat a szabályozás miatt, valamint az is kérdéses, hogy egyáltalán rá lehet-e kérdezni egy állásinterjú során arra, hogy oltott-e a jelentkező.
Az önkormányzatoknál volt olyan, aki jelezte, hogy a jövőben bizonyos cégekhez már csak oltottakat vesz fel, bár a megvalósítás még nem dőlt el – közölte az újságíró, egyúttal ismertette, a megyei jogú városoknál Székesfehérvár és Debrecen bejelentette, hogy nem fogják bevezetni a kormány kötelező oltásra vonatkozó szabályozását, a többség pedig, mint a nagyobb cégek, kivárnak.
Egy hazai fémnagykereskedő 50 ezer forintot ajánlott fel azoknak, akik beoltatják magukat, valamint aki oltottként kapja el a koronavírust, az a kieső fizetésen kívül szintén 50 ezer forint „fájdalompénzt” kap. Ez alapján felmerül a kérdés, hogy ezt az ösztönző módszert mások is tervezik-e alkalmazni, azonban az általános válasz erre a cégek körében az volt, hogy nagy náluk az átoltottság, így nem látják szükségesnek – taglalta a helyzetet Jandó Zoltán.
Ennek ellentéte a szankcionálás, mint például a maszkviselés és a közös helyiségek megosztása, ami szintén elég gyakori, bár a legtöbben a két módozat keverékét alkalmazzák, amelynek még nem lehet tudni, hogy pozitív vagy negatív hatása lesz.
