Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Biden: „Olyan szankciókat kap Putyin a nyakába, amilyeneket még nem látott”

Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tartott szerda este folyamán, ahol az ukrán válságról is beszélt.

...svg content...Fotó: Flickr/Prachatai
Észak-Amerika
Author image

Nagy Noel

Szerkesztő

Joe Biden pedig a tájékoztató során figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az Egyesült Államok olyan szankciókat készít elő az ukrán invázió esetére, amilyeneket még soha nem látott – idézte a Sputnik News.

Mint az amerikai elnök is hangsúlyozta, „őszinte beszélgetést” tartottak korábban Putyinnal és teljes mértékben megértették egymást, akár a telefonos, akár a személyes tárgyalásaikon. Biden ugyanakkor jelezte, ha Oroszország inváziót indít, akkor katasztrófával néz szembe:

„Oroszországot felelősségre vonjuk, ha inváziót indít és ez függ attól, mit lépnek – az egy dolog csak, hogy kisebb támadást indítanak és arról tőrjük a fejünket, mit tegyünk és mit tegyünk; ha viszont azt teszik, amire teljes mértékben képesek lennének a határokon felsorakozott seregeikkel, akkor Oroszország katasztrófával néz szembe”

Biden jelezte azt is, hogy ő és számos európai szövetséges is felkészült arra, hogy komoly szankciókat vessen ki az orosz gazdaságra, köztük a bankrendszerre. „Ha inváziót indítanak, akkor a bankjaik nem fognak tudni dollárral kereskedni” – fogalmazott.

Biden egyébként elmondta azt is, hogy ugyan Putyin azt követeli, Ukrajna soha nem legyen NATO-tagállam és soha ne legyenek ott atomfegyverek, ez még továbbra is messze áll a valóságtól:

„Annak a valószínűsége, hogy Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz a közeljövőben, meglehetősen alacsony, mivel rengeteg munkát kell tenniük még a demokrácia és egyéb dolgok terén”

Joe Biden azt is elismerte, hogy még a NATO-n belül sincs teljes egyetértés arról, mi a teendő egy orosz invázió esetében. Hozzátette: sok múlik az orosz agresszión, valamint azon, hogy mi mögé tudnak teljes NATO-egységet állítani.

Oroszország és a Nyugat között még 2014-ben romlott meg csúnyán a viszony, amikor a Kreml annektálta a Krím-félszigetet, valamint a feltételezések szerint támogatta a kelet-ukrajnai polgárháborút kirobbantó szakadárokat.

Hosszú ideig csend volt a régióban, azonban tavaly év végén Oroszország jelentős számban kezdte el átcsoportosítani haderejét az ukrán határhoz. A legutóbbi becslések szerint délről és keletről is körbevették már Ukrajnát, mintegy 127 ezer fős hadsereg sorakozhatott fel a határokhoz.

Ráadásul egy újabb fordulat keretében Fehéroroszországban is jelentős számban fognak megjelenni orosz katonák, hadgyakorlat címszó alatt. Több hírszerzési forrás is megerősítette, hogy a Kijevhez aggasztó közelségben lévő belorusz határról is megindulhat az invázió.

A feszültségek csökkentése érdekében történtek már tárgyalások, az orosz delegáció a NATO-val, az Egyesült Államokkal és az EBESZ-szel is tárgyalt, azonban ezek eredménytelenek lettek, egyik fél sem enged a másik követelésének.

Oroszország ugyanis azt követeli a NATO-tól, hogy ne vegyék fel Ukrajnát és Grúziát a tagjaik közé, állítsák vissza az 1997-es állapotokat, magyarán vonják ki a csapataikat a volt szovjet blokk országaiból, köztük Magyarországról is, valamint ne vessenek be a határok közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.

Reagált a kormány Románia és Bulgária schengeni csatlakozására

A magyar kormány nemrég reagált Románia és Bulgária schengeni csatlakozására.