Biden csapata hárombillió dollárt készít elő az új kiadásokra
A javaslat egy része beruházna az infrastruktúrába, az oktatásba, a munkaerő fejlesztésébe és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, azzal a céllal, hogy az amerikai gazdaság produktívabb legyen.
Fotó: CDN
Biden elnök gazdasági tanácsadói elsöprő, 3000 milliárd dolláros csomagot hoznak össze a gazdaság fellendítése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a gazdasági egyenlőtlenségek szűkítése érdekében, kezdve egy óriási infrastruktúra-tervvel, amelyet részben a vállalatokat és a gazdagokat érintő adóemelések révén lehetne finanszírozni.
Hónapokig tartó belső vita után Biden tanácsadói várhatóan a héten bemutatják a kiadási javaslatot az elnöknek és a kongresszus vezetőinek, valamint megkezdik az ipar és a munkacsoportok megismerését. Biden nemzeti klímatanácsadója, Gina McCarthy hétfőn az olaj- és gázipar vezetőivel folytatott megbeszélésen megvitatta infrastruktúra-terveit, valamint azok szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A közigazgatási tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a részletek változatlanok maradnak, ám a javaslat hatalmas terjedelme rávilágít arra az agresszív megközelítésre, amelyet a Biden-kormány akar követni, miközben megpróbálja kihasználni a szövetségi kormány erejét a gazdaság igazságosabbá tételére, az éghajlatváltozás kezelésére, valamint az amerikai feldolgozóipar és csúcstechnológia javítására, mindezt egy Kínával szembeni versenyben.
Az 1,9 billió dolláros gazdasági segélycsomag, amelyet Biden ebben a hónapban törvénybe iktatott, olyan pénzeket tartalmaz, melyek segítik a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket és vállalkozásokat, hogy átvészeljék a világjárványt. Ez azonban kevéssé elősegíti a hosszabb távú gazdasági menetrendet, amellyel Biden kampányolt, beleértve a megújuló energiára való átállást és Amerika versenyképességének javítását a feltörekvő iparágakban, például az elektromos járművekben.
A közigazgatási tisztviselők alapvetően elválaszthatatlannak tartják ezeket a célokat – a nemzet infrastruktúrájának kiépítését és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre való áttérést. A jelenleg is tárgyalás alatt lévő csomag azonban komolynak tűnik, olyannak, mellyel valóban el lehet érni a kívánt célokat.
A jogalkotási stratégia megközelítésének kérdése még mindig vita tárgyát képezi, tekintettel a javaslat nagyságára, éppen ezért Biden tanácsadói azt tervezik, hogy javasolni fogják a tervek szétdarabolását oly módon, hogy a Kongresszus kezelje az infrastruktúrát, mielőtt egy második csomagra térne át, amely több emberközpontú javaslatot tartalmazna, mint például az ingyenes közösségi főiskola, az egységes óvodai előkészítő és az országos fizetett szabadság programja.
A Fehér Ház néhány tisztviselője úgy véli, hogy az első csomagra való összpontosítás vonzóbb lehet a republikánusok, az üzleti vezetők és sok mérsékelt szenátusi demokrata számára, tekintettel arra, hogy Washingtonban régóta kétoldalúak voltak az infrastruktúra-törvényjavaslat témájában.
Ez a terv jelentős összegeket fordítana a tiszta energia bevezetésére és más, a jövőben gyorsan növekedő iparágak, például az 5G távközlés fejlesztésére. Ebbe beletartozik a vidéki szélessávú hálózat, a munkavállalók millióinak továbbképzése, valamint egymillió megfizethető és energiatakarékos lakás is. A dokumentumok szerint a terv csaknem 1 billió dollárt tartalmaz az utak, hidak, vasútvonalak, kikötők, elektromos járművek töltőállomásainak építésére, valamint az elektromos hálózat és az energiaszektor egyéb részeinek fejlesztésére fordított kiadásokból.
A tisztviselők megállapodtak abban, hogy az infrastrukturális kiadások egy részét vagy egészét a vállalatokra kivetett adók emelésével kompenzálják, ideértve a 21 százalékos társasági adó mértékének emelését, valamint számos olyan intézkedést, amelyek arra kényszerítik a multinacionális vállalatokat, hogy több adót fizessenek az Egyesült Államokban a külföldön megszerzett jövedelem után. Azonban nem valószínű, hogy ez a stratégia túl sok republikánus szavazatot szerez majd.
A csomag teljes árcédulája megközelítheti a 4 billió dollárt, mivel számos adókedvezményt tartalmaz, például olyan hiteleket, amelyek segítik a családokat a gyermekgondozásban, és ösztönzik a meglévő épületek energiahatékonyságát. Mindez kiterjesztheti a szegénység elleni küzdelemre szánt ideiglenes adócsökkentéseket, amelyek a közigazgatási tisztviselők által készített becslések szerint dollár százmilliárdokkal növelhetik a javaslat méretét.
Biden úr támogatja az összes megvitatott kiadási és adózási javaslatot, de nem világos, hogy szét fogja-e darabolni a tervet, illetve, hogy miféle jogalkotási stratégiát folytat majd a demokrata vezetőkkel annak érdekében, hogy maximalizálják az erőfeszítések esélyét a kongresszuson keresztül.
Tanácsadói vitatták a republikánusokkal és az üzleti vezetőkkel folytatott agresszív kompromisszumok megvalósításának érdemeit az infrastruktúra-csomag kapcsán, amely nagy valószínűséggel a vállalatok adójának emeléséhez szükséges tervek elvetését vagy visszaszorítását igényli. Egy másik út az lenne, hogy az elsöprő törvényjavaslatot egy speciális parlamenti folyamaton keresztül vinnék át, amely csak demokratikus szavazatokat igényel, épp úgy, ahogy Biden tette korábban az ösztönző csomaggal.
„Biden elnök és csapata számos lehetséges lehetőséget fontolgat arra, hogyan lehet befektetni a dolgozó családokba, és megreformálni az adótörvénykönyvünket, hogy az a munkát, és ne a vagyont részesítse előnyben” – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára. „Ezek a beszélgetések folyamatosan zajlanak, ezért a jövőbeni gazdasági javaslatokkal kapcsolatos minden spekuláció korai és nem tükrözi a Fehér Ház gondolkodását.”
Biden januárban elmondta, hogy segélytervezetét egy „Build Back Better Recovery Plan” követi majd, amely magában foglalja az infrastruktúrába, a gyártásba, a tiszta energiába, a készségfejlesztésre és más területekre irányuló beruházásokat. Ennek a javaslatnak az időzítése – amelyről Biden eredetileg azt mondta, hogy februárban érkezik – csúszott, amikor a közigazgatási tisztviselők a segélycsomag kiteljesítésére összpontosítottak, ám időközben a közigazgatás tisztviselői arra a következtetésre jutottak, hogy Biden nagyobb kongresszusi menetrendjének előmozdítására az lesz a legjobb esélyük, ha darabokra osztják.
Az infrastrukturális javaslat nagy részét tartalmazza annak a tervnek, amelyet Biden a 2020-as választások során belengetett, beleértve azokat a beruházásokat is, amelyekkel kampánya szerint ötmillió új munkahelyet lehetne teremteni, ráadásul helyrehoznák a koronavírus-válság során tavaly elvesztett munkahelyeket.
A második terv arra összpontosít, amelyet sok ember a nemzet emberi infrastruktúrájának nevez – diákok, munkavállalók és a munkaerőpiac szélén hagyott emberek. Nagy összegeket költene olyan oktatásra és programokra, amelyek célja a nők munkaerő-piaci részvételének növelése azáltal, hogy elősegíti a munka és a gondozás egyensúlyát.
Ez a terv kiterjesztené vagy állandó jellegűvé tenné Biden friss segélytervezetének két átmeneti rendelkezését: kibővített támogatások alacsony és közepes jövedelmű amerikaiak számára, egészségbiztosítás és adókedvezmények biztosítására, amelyek célja a szegénység csökkentése, különösen a gyermekek számára.
A tisztviselők mérlegelték a terv finanszírozását olyan kezdeményezések révén, amelyek egy évtized alatt akár 700 milliárd dollárral is csökkentenék a szövetségi kiadásokat, például lehetővé téve a Medicare számára, hogy tárgyaljon a vényköteles gyógyszerek költségeiről a gyógyszergyárakkal. A tisztviselők megvitatták a kiadásnövekedés további kompenzálását a magas jövedelmű egyénekre és a háztartásokra kivetett adók emelésével, például a felső marginális jövedelemadó kulcsának 39,6 százalékra történő emelésével, a korábbi 37 százalékról.
Az egyik kérdés az, hogy pontosan miként tekintsünk Biden kampányígéretére, miszerint senki, aki évi 400 ezer dollárnál kevesebbet keres, nem fizetne több szövetségi adót a terv alapján. Jelenleg a felső marginális jövedelemadó mértéke alig magasabb 500 ezer dollárnál, magánszemélyeknél ez az 600 ezer dollár felett van.
Biden úr tanácsadói azt állítják, hogy elkötelezettek amellett, hogy ne emeljék fel olyan személyek adóit, akik kevesebb mint 400 ezer dollárt keresnek évente, ám vita folyik arról, hogy a felső határ kamatlábának jövedelmi küszöbét le kell-e csökkenteni, és az összes 400 ezer dollár feletti egyéni jövedelmet 39,6 százalékkal kell-e megadóztatni annak érdekében, hogy több bevételt szerezzenek kiadási tervekhez.
Biden szélesebb körű gazdasági menetrendje nehezebb út előtt áll a kongresszusban, mint a mentességet előterjesztő törvényjavaslata, amelyet teljes egészében szövetségi hitelfinanszírozással finanszíroztak, és amelyet a különleges parlamenti taktikával fogadtak el. Biden ismét megpróbálhatja ugyanazt a költségvetési egyeztetési eljárást felhasználni a pártokról szóló törvényjavaslat elfogadására, ám a szenátus demokratái ragaszkodtak ahhoz, hogy az elnök bevonja a republikánusokat a következő gazdasági jogszabályok tárgyalásába, és hogy az új kiadásokat az adóemelések ellensúlyozzák majd.
Nagy üzleti csoportok és néhány kongresszusi republikánus is támogatta Biden néhány átfogó célját, nevezetesen az utak, hidak, víz- és csatornarendszerek és egyéb infrastruktúra újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája és a Gyártók Országos Szövetsége egyaránt kedvezően nyilatkozott arról, hogy ebben az évben akár 2 billió dollárt is költenének az infrastruktúrára.
A republikánusok azonban egységesen ellenzik az adóemelések nagy részét, amit Biden javasolt, emellett az üzleti csoportok arra figyelmeztettek, hogy a társasági adó emelése támogatni fogja az infrastrukturális tervet. „Ez az a fajta dolog, amely csak ronthatja a versenyképességet egy országban” – mondta múlt hónapban Aric Newhouse, a Gyártók Országos Szövetségének politikai és kormányzati kapcsolatokért felelős alelnöke.
