A bejelentés azután érkezett, hogy Washington és Brüsszel heteken át tartó intenzív tárgyalásokat követően július végén véglegesítette a keretmegállapodást. A megállapodás értelmében az EU exportjára az Egyesült Államok 15%-os általános vámmal reagál, miközben az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát, és további legalább 600 milliárd dolláros beruházást hajt végre az Egyesült Államokban. Több politikai és üzleti vezető ugyanakkor aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás kiegyensúlyozott-e.

Főbb pontok – fa, technológia és szabályozás

A hivatalos nyilatkozat kiemelte, az Egyesült Államok „a magasabb, vagy az USA legkedvezőbb nemzetközi (MFN) vámtételét, vagy a 15%-os vámtételt, amely az MFN-vámot és a kölcsönös vámtételt tartalmazza, alkalmazza az Európai Unióból származó termékekre.”

Szeptember 1-jétől az Egyesült Államok csak az MFN-vámokat alkalmazza az EU több termékére, beleértve a „hiányzó természetes erőforrásokat (például parafa), minden repülőgépet és repülőgép-alkatrészt, valamint a generikus gyógyszereket és azok összetevőit” – olvasható a CNBC elemzésében.

Továbbá több, úgynevezett 232-es szektorvámtételt is a szélesebb, 15%-os tarifára korlátoztak, többek között a fa, a félvezetők és a gyógyszerek esetében, egy magas rangú amerikai adminisztrációs tisztviselő szerint. Ez jelentősen alacsonyabb azokon a mértékeken, amiket Donald Trump korábban kilátásba helyezett, például a 100%-os félvezető-vámnál.

Az EU eltörli az összes amerikai ipari termékre vonatkozó vámot

Az EU vállalta, hogy „eltörli az összes amerikai ipari termékre vonatkozó vámot, és kedvezményes piaci hozzáférést biztosít az USA széleskörű tengeri- és mezőgazdasági termékei számára.” Emellett a megállapodásban szerepeltek az EU energia- és befektetési ígéretei, amelyek korábban kérdéseket vetettek fel a megvalósíthatóságukkal kapcsolatban. Egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő hangsúlyozta, hogy az EU tervezett kiadásait „szándékolt és várható” jelleggel kommunikálták, nem garantált kötelezettségként.

Az EU emellett „jelentősen” növelni kívánja az amerikai katonai és védelmi felszerelések beszerzését, miközben Európa saját védelmi képességeinek fejlesztésére is elkötelezett. A megállapodás nem érinti az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét, amely a nagy technológiai cégekre vonatkozó szabályozásokat tartalmaz, és hosszú ideje vita tárgyát képezi az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.

Gyógyszeripar – tarifakorlátok és árpolitika

Az EU gyógyszeripari szektora, amely az Egyesült Államok legfőbb gyógyszerimport-forrása, szintén legfeljebb 15%-os vámot lát majd. Kritikus szempont, hogy ez az arány nem adódik hozzá az EU általános vámjaihoz. Szeptembertől a Trump-adminisztráció csak az MFN-gyógyszerár-politikát alkalmazza a generikus gyógyszerekre, célja az amerikai árak csökkentése a más fejlett országokban jellemzően alacsonyabb árakhoz való kötés révén.

Áprilisban a Trump-adminisztráció elindított egy 232-es vizsgálatot a gyógyszertermékekre, hogy megvizsgálja az import nemzetbiztonsági hatását, majd az elmúlt hetekben 250%-os vámot helyezett kilátásba a szektorra, ultimátumot küldve a nagyvállalatoknak az amerikai árak csökkentésére. Trump hosszú ideje bírálja a szektort az árazási gyakorlatok miatt, miközben a gyártás visszatelepítésére ösztönzi a cégeket.

Ennek hatására az elmúlt hónapokban jelentős amerikai befektetési ígéretek születtek, többek között a Novartis, AstraZeneca és Roche részéről, valamint árkorrekciók történtek a Novo Nordisk és Eli Lilly cégeknél.

Autóipar – 15%-os vám és kölcsönös szabványok

Az Egyesült Államok és az EU megegyezett egy feltételes, 15%-os vámról az EU-ból származó autók és autóalkatrészek esetében – de csak miután Brüsszel törvényhozási lépéseket tesz az ipari vámok csökkentésére, egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő szerint.

„Az autóipar tekintetében az Egyesült Államok és az Európai Unió szándékozik elfogadni és kölcsönösen elismerni egymás szabványait” – A 15%-os vám jelentős csökkentést jelent a korábban kilátásba helyezett 30%-os terhekkel szemben, és nagyjából megfelezi az EU autóipari szektorának jelenlegi 27,5%-os vámját. A német autóipari szövetség (VDA) előzetesen figyelmeztetett, hogy az amerikai 15%-os vám „éves szinten milliárdokba kerülne a német autóipari cégeknek, és terhet róna rájuk a szerkezetváltás közepette.”