A támogatás az úgynevezett G7-ek Rendkívüli Bevételgyorsítási Mechanizmusa (ERA) keretében érkezik, aminek célja, hogy a befagyasztott orosz eszközök jövőbeni hozamából finanszírozzák Ukrajna közel 50 milliárd dolláros hitelcsomagját. A kezdeményezés fő támogatója az Egyesült Államok és az Európai Unió, de hozzájárul az Egyesült Királyság, Kanada és Japán is – írja a The Kyiv Independent.

Az European Pravda beszámolója szerint az EU augusztus 8-án kapta meg a harmadik, 1,6 milliárd eurós összeget, amely a befagyasztott orosz állami vagyonból származó nyereséget jelenti, és a központi értékpapír-letétkezelőkben van elhelyezve. Az első két részletet 2024 júliusában és 2025 áprilisában utalták át, azonban a forráselosztás módja most jelentősen változott.

A beérkező pénzek 90 százaléka

Míg korábban a beérkező pénzek 90 százaléka a Európai Békekeret (EPF), 10 százaléka pedig a Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) révén segítette az országot, mostantól szinte teljes egészében a Ukrajna Hitel Együttműködési Mechanizmusán (ULCM) keresztül érkezik a támogatás.

Az Európai Bizottság közleménye kiemelte: „A harmadik részlettől kezdve a bevételek 95 százaléka az ULCM-en keresztül támogatja Ukrajnát, 5 százaléka pedig az EPF-en keresztül. Az ULCM nem visszafizetendő támogatást nyújt Ukrajna számára, hogy törleszteni tudja az EU makrofinanszírozási hitelét, valamint a kétoldalú hitelezőktől felvett kölcsönöket.”

A G7-országok 2022 óta mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz állami vagyont fagyasztottak be világszerte, és az ebből származó nyereséget a védelem, valamint az újjáépítés finanszírozására fordítják. Az ERA keretében Ukrajna a tervek szerint 2027 végéig jut hozzá minden támogatáshoz.

Az EU hozzájárulása az ERA-kezdeményezéshez 18,1 milliárd euró (21 milliárd dollár), az Egyesült Államok pedig hasonló mértékű összeget vállalt. Denys Shmyhal akkori ukrán miniszterelnök július 10-én közölte: „Ukrajna idén több mint 18,5 milliárd dollárt kapott a befagyasztott orosz vagyonból.”