A munkavállalók ezentúl nem kapnak juttatást a betegszabadság első napjára, és a további napokra járó térítések is jelentősen csökkennek. A bukaresti kormány célja egyértelmű: visszaszorítani a fiktív betegszabadságokat, amelyek évek óta komoly terhet rónak az egészségbiztosítási kasszára.

A jogszabály szerint a betegszabadság 2. és 6. napja között a munkáltató fizet, míg a 7. naptól a gyógyulásig az egészségbiztosítási alap állja a költségeket. A juttatások mértéke is módosul: legfeljebb 7 nap esetén a munkavállaló bére 55 százalékát, 8–14 nap között 65 százalékát, míg csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetén kapja meg az eddig egységesen alkalmazott 75 százalékos térítést.

1,5 milliárd lejes megtakarítást várnak

A kormány a rendelkezést jövő év végéig tette hatályossá, és elsősorban a rövid, indokolatlan betegszabadságok visszaszorítását várja tőle. A tárca már tavaly nyáron hadjáratot indított a visszaélések ellen, ellenőrzéseket és szankciókat helyezve kilátásba. A figyelmeztetések hatása látványos volt: a második félévben 28 százalékkal kevesebb pénzt fizettek ki betegszabadságra, mint az előző év azonos időszakában.

A minisztérium számításai szerint a szigorítások évi 1,5 milliárd lejes (112 milliárd forintos) megtakarítást eredményeznek, ami lehetővé teszi 41 új gyógyszer felvételét az ártámogatott készítmények listájára.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter korábban nyíltan beszélt arról, miért tartotta szükségesnek a szigorítást. Mint fogalmazott:
„gyanúsan sokan betegszenek meg Romániában a hosszú hétvégék előtti, vagy utáni napokon, a karácsonyi ünnepek és szilveszter között, illetve más hivatalos munkaszüneti napok környékén.”

A miniszter szerint a visszaélések ellen lehetetlen pusztán ellenőrzésekkel fellépni, ezért olyan módszert választottak, amelyet több európai ország is alkalmaz a rövid időtartamú, fiktív betegszabadságok visszaszorítására.

A krónikus betegek tiltakoztak

A rendelet bejelentése után tiltakozni kezdtek azok a krónikus betegek, akik rendszeres – havi vagy negyedéves – kezelésekre, vizsgálatokra járnak, és akik számára a betegszabadság első napjának megvonása aránytalan terhet jelentene. A miniszter ígéretet tett arra, hogy „módosítják a jogszabályt oly módon, hogy az ne vonatkozzon a havonta vagy negyedévente kezelésre, vizsgálatokra, ellátásra járó krónikus betegekre.”

A kormány tehát egyszerre próbálja csökkenteni a költségvetési hiányt, visszaszorítani a visszaéléseket és kezelni a társadalmi felháborodást – kérdés, hogy a következő hónapokban mennyire bizonyul majd működőképesnek az új rendszer.

Liner/MTI